


| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Vagy mindent, vagy semmit |
| Megjelenés: | 1985 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Bradányi Iván |
|
Vas Gábor |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | lírai sláger, pop |
| Címkék: | érzelmes, romantikus, szerelem, szerelmes [+] |

Egy arc, mely arcom felé fordul,
egy szó a némaságon át,
egy kéz, mely kezem felé indul,
s idetalál vele a boldogság.
Ki tudja, miért szeretem úgy az esti csendet,
mikor a szél a fák közt lopva átoson?
Ki tudja, miért szeretek úgy egy kedves verset,
hogy százszor is elolvasom?
Ki tudja, miért mosolyog rám az első csillag,
ha itt az éj, s harcol az árnyék és a fény?
Ki tudja, miért más a világ, amikor itt vagy,
s ki tudja, miért szeretlek téged én?
Ezernyi kérdés, ezernyi érzés,
mindegyik szép, mindegyik álmokat ígér.
S a legszebb álom velem marad,
életemen végigkísér.
Ki tudja, miért örülök úgy a napsugárnak,
ha itt a nyár s köröttem minden csupa fény?
Ki tudja, miért, talán azért, mert téged látlak,
s talán, mert úgy szeretlek téged én.
Ezernyi kérdés, ezernyi érzés,
mindegyik szép, mindegyik álmokat ígér.
S a legszebb álom velem marad,
életemen végigkísér.
Ki tudja, miért örülök úgy a napsugárnak,
ha itt a nyár s köröttem minden csupa fény?
Ki tudja, miért, talán azért, mert téged látlak,
s talán, mert úgy szeretlek téged én.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala