|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Magány és együttlét |
| Megjelenés: | 1978 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Malek Miklós |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Pepita |
| Stílus: | lírai sláger, pop |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Fúj a szél és én csak ballagok,
körülöttem néma csillagok,
meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
néhány elmúlt percre gondolok,
kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?
Többé már nem sirat úgy - hidd el téged - senki sem,
mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, s mellettem
hull az elsárgult levél,
sír a fáradt őszi szél.
Mondd, hogy nem múlt minden el,
mondd, hogy néha könnyezel.
Sáros úton egyre lépkedek,
körülöttem boldog emberek.
Elmesélni nékik nem tudom,
milyen nagy a bánatom.
Többé már nem sirat úgy - hidd el téged - senki sem,
mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, és egyre
hull az elsárgult levél,
sír a fáradt őszi szél.
Mondd, hogy nem múlt minden el,
mondd, hogy néha könnyezel.
Hull az elsárgult levél.
Mondd, a holnap mit ígér?
Mondd, hogy mi lesz most velünk.
Mondd, így meddig élhetünk?
Fúj a szél és én csak ballagok.
Nem tudom, hogy éppen hol vagyok.
Rád találni vágyom szüntelen.
Merre mentél kedvesem?
Merre mentél kedvesem?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
