


| Előadó: | T. Danny |
|---|---|
| Album: | AZ ALBUM |
| Megjelenés: | 2023 |
| Hossz: | 2:33 |
| Szövegírók: |
Telegdy Dániel |
|
LehoLegacy |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Körbe vesznek sokan téged,
Szép is ez az élet,
De vigyázz testvér,
Sok a veszély,
Nem mindegyik a barátod,
Talán nem is látod,
De vigyázz testvér,
Sok a veszély
Jó érzés a fényben lenni, így aztán,
Pont azt nem veszed észre, aki csak kihasznál,
Ideje lenne körbe nézni talán,
Hány embert ismersz magad körül, úgy igazán?
Rajtam lakmároznak, én meg éhen halok,
Csodálkoznak, hogy magamból többet miért nem adok,
De én előadó vagyok, nincs olyan, hogy félre baszok,
Nem játszom a gengsztert, mert a barátaim tényleg azok,
Egyre több problémád lesz, ha egyre több a lé,
Lehet kertvárosból jöttem, de tudom, hogy mi a tré,
Vágod a zsebednél fogva húznak lefelé,
Oh, ezek az anyjukat is eladnák ötezeré’,
Hidd el nekem, amit mondok is azt látok,
Benne vagyok, ezért is tudom az igazságot,
Könnyű itt elcsúszni, ismerek rengeteg srácot,
Ha nem akarod a rácsot, tartsd a távot,
Tesó,
De sokáig nem tartottam woah - woah - woah
A gyökerek szerint nem vagyok jó - jó - jó
Köztudott, hogy honnan jön a flow - flow - flow
Megy a show - show - show - megy a show - show - show
Eleget volt felettem felhő és csapadék
Meguntam a meséket, nincsen több haladék
Minden célegyenes után jött egy hasadék
Már túl messze járok, de érkezem haza még
A legtöbb mikor a kezét nyújtotta hazudott
A fajtám fel van készülve, megázik ha zuhog
Mert nagyon kevés lesz ott amikor bajba jutok
És védekezésképpen azt mondják, hogy hazudok
Már csak elveszem ami az enyém, így jó
Ugatnak a kutyák, ha indul a hintó
Nem szeretik, hogy megtalál minden ringyó
De itt minden így volt, nálam sok a nimfó
1/12 még mindig testvér
Aki odalentről jött, fent is elfér
Kifújom a füstömet, nagy a beltér
Bazárom az ajtóm, nem kell több vendég



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos