|
|
|
| Előadó: | Geszti Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter Sztevanovity Dusán |
|
Kálmán Tamás Presser Gábor Somló Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van az a ház, az a faltól-falig, az a láz, az a "gyere, másszunk bele nyakig!"
Szeretőt, hitet, inget cseréltünk, semmink se volt, de mindent reméltünk.
Odavezet ez a GPS, hogy tegyünk olyat, ami nem píszí lesz,
Mondjuk, osztozni megint titkokon. Nincs okom kipakolni a tik-tokon!
Csak nevetünk majd a vicceken, miket a kutya sem ért már.
De mit nekem, annak mit jelent - ó, ez embertelen jó! -,
Ki nem üldözte a végtelent velünk?
A nevünk írd a poharakra filccel, ahogy a zene minket összemixel
- ó, ez embertelen szép! -, régi nyarak emléke driftel!
Van, ami annyira, annyira esztelen, hogy csakis meztelen jó!
Van, ami annyira, annyira esztelen, hogy csakis meztelen jó!
Szia-mia, diszkó, pia! Mi a disztópia kori história
Bio algoritmusa vagyunk. Ez egy embertelen dal!
Ezt dobta a gép, na szép!
Pörög a világ. Nagy a vész. Benga. Ide-oda inog az egész jenga.
Csapatostul csapatunk, mert a duma az, hogy sose halunk meg ma.
A szívem ma is egy tiszta park, dobd le a cuccod, neked nyitva tart!
Ó, ez embertelen szép! Vigyázok rád, itt a nindzsa kard!
Feledd velem, hogy az idő büntet, a kórlapomon egy nagy smiley tüntet!
Na, mire vársz? Ó, ez embertelen gáz! Te most élsz, vagy csak úgy csinálsz?
2X Van, ami annyira, annyira esztelen, hogy csakis meztelen jó!
2X Embertelen szép. Embertelen jó. Embertelen jó. Csak embernek való.
2X Van, ami annyira, annyira esztelen, hogy csakis meztelen jó!
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
