|
|
|
| Előadó: | T. Danny |
|---|---|
| Album: | Rossz ember |
| Megjelenés: | 2022 |
| Hossz: | 3:46 |
| Szövegírók: |
Telegdy Dániel |
|
Telegdy Dániel LehoLegacy |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Úgy érzem, nem jön rám az álom,
Elfutnék, de sajnos nincs hová,
Úgy érzem, nem az én világom,
De mindig mennem kell tovább
Újabb nap, egy újabb hideg reggel,
Elegem van, nem bírom már idegekkel,
Körbe vesz engem a sok idegen fej,
Idegen emberekkel, egy idegen hely,
Elmenekülnék,
Már nem érzem magamat remekül rég,
Egyre többet csábít az egyedüllét,
Tudom, úgysem aludnék még, ha lefeküdnék,
És egyre inkább idegen nekem a város,
Tele van az egész utca, közben magányos,
Éjjelente hallom, ahogy hívogat magához,
Mégis egyre kevésbé hasonlít a hazámhoz,
Lerántanak idegen alakok,
Pedig most át kéne mennem itt, de elakadok,
De erre megy az utam éppen most és ezaz az ok,
Amiért bentragadok akkor is, ha nem akarok
Úgy érzem, nem jön rám az álom,
Elfutnék, de sajnos nincs hová,
Úgy érzem, nem az én világom,
De mindig mennem kell tovább
Mindig éreztem, hogy eljön a nap,
Amikor elegem lesz belőle és beüt a krach,
Sok a span, aki nem ad, de előkerül, ha kap,
Én lemerülök, legyen helyettem, ki felül marad,
Mindig új arcok, mindig új formák,
Aki jobb náluk, azt egyből kigúnyolják,
Elhittem, hogy segítenek, hiszen úgy mondták,
De mikor zuhantam a kezük nem nyújtották,
Nem tudok elszökni, nem is mernék,
Úgy érzem, mintha senkit nem ismernék,
Mindegyik utálna itt, bármit is tennék,
Nem is vagyok már nekik más, csak egy termék,
De hát ilyen ez a szakma,
Berántja az embert, mielőtt észbe kapna,
Így lettem én is az idegenek rabja,
Üzenem a régi énemnek, ez egy csapda
Úgy érzem, nem jön rám az álom,
Elfutnék, de sajnos nincs hová,
Úgy érzem, nem az én világom,
De mindig mennem kell tovább
2x
Elmenekülnék, elmenekülnék
Úgy elfutnék,
Elmenekülnék, elmenekülnék
Bárcsak tudnék
Úgy érzem, nem jön rám az álom,
Elfutnék, de sajnos nincs hová,
Úgy érzem, nem az én világom,
De mindig mennem kell tovább
ProArt Zeneipari Jelentés 2024 - friss kutatás a hazai zenei üzlet nemzetgazdasági jelentőségéről
Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés.
A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével.
A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.
A zeneipar duplázó ereje a gazdaságban
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar minden 1 forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket. Ez a multiplikátorhatás nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.
Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt. A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 000 fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP körülbelül 0,3%-át teszi ki.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac
2023-as forgalmát
Decentralizált és koncentrált piaci szerkezet
A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 000 fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.
Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 vállalat az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli
A zeneipar jelentős hozzájárulása a foglalkoztatáshoz és az adóbevételekhez
A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami
folyamatos keresletet generál különböző szakterületek - zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők - iránt, élénkítve a munkaerőpiacot.
Az adóbevételek tekintetében a zeneipar összesen 61,14 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,40 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. Ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) 2023-ban.
A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás
jellemzően rugalmas és projektalapú
Jövőbeli lépések és kutatási irányok
A ProArt Zeneipari Jelentés az első átfogó kísérlet a magyar zeneipar nemzetgazdasági súlyának felmérésére, és egyben az első lépés a szektor alaposabb megértésében. Az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megértsék a zenei szektor működését, illetve hogy megalapozott és jó szakpolitikai, illetve gazdasági döntéseket hozzanak.
A teljes jelentés elérhető ezen az oldalon.
