|
|
|
| Előadó: | T. Danny |
|---|---|
| Album: | Rossz ember |
| Megjelenés: | 2022 |
| Hossz: | 2:58 |
| Szövegírók: |
Telegdy Dániel |
|
Telegdy Dániel LehoLegacy |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
2x
Eljövök, amikor a Hold felkel,
Kevés az idő, túl sok telt,
Nem javítom ki egy jó tettel,
Ez vagyok én, csak egy rossz ember
Beismerem, hibáztam ezerszer,
Egyre jobban eltávolodtam minden perccel,
Talán te is tudod, milyen érzes, mikor elnyel,
Mikor minden egyes reggel bűntudattal kelsz fel,
Sok idő kellett, hogy észre vegyem magamon,
Hogy egyre jobban szorul a hurok a nyakamon,
Akárhogyan próbálkoznék, nincs felette hatalom,
És nem tudok változtatni, még akkor sem, ha akarom,
Elvesztettem rengeteg barátot,
És rengeteget pont azért, mert folyton rosszba rántott,
Sokszor volt, hogy más világa engem elvarázsolt,
Ezért felépítettem én magamnak egy sajátot,
Ki gondolta volna, én is ugyanazzá váltam,
És most folyton álmatlanul forgolódok csak az ágyban,
Nem találom meg soha azt az egy nőt, hiába száz van,
Elveszítettem sokmindent, mire elértem, mit vágytam
2x
Eljövök, amikor a Hold felkel,
Kevés az idő, túl sok telt el,
Nem javítom ki egy jó tettel,
Ez vagyok én, csak egy rossz ember
Nem hiába volt az aggódás,
A szeretteimnek sokszor okoztam csalodást,
Adtam szeretet, abból volt sok a botlás,
Gondoltam, ha nem kell nekik, akkor majd adok mást,
Erről is szólt a Szívtelen,
Mégis szerelmes lehettem, pedig azt hittem, nem,
Szerencse nincs velem, ilyen egy nincstelen,
Mondd, kihez imádkozhatnék, ha nincsen Istenem,
Én csak élek a munkámnak,
Elértem az álmaim, mégis sokan utálnak,
Nem akartam így, most vér borítja a ruhámat,
Ezzel járt, de végre megmutathattam az anyukámnak,
Hogy képes vagyok bármire, nem adom fel az álmom,
Még akkor is, ha senki nem ölel meg, ha fázom,
Küzdenem kell tovább, egy életem, egy halálom,
A saját békém is idővel talán majd megtalálom…
2x
Eljövök, amikor a Hold felkel,
Kevés az idő, túl sok telt el,
Nem javítom ki egy jó tettel,
Ez vagyok én, csak egy rossz ember
ProArt Zeneipari Jelentés 2024 - friss kutatás a hazai zenei üzlet nemzetgazdasági jelentőségéről
Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés.
A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével.
A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.
A zeneipar duplázó ereje a gazdaságban
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar minden 1 forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket. Ez a multiplikátorhatás nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.
Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt. A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 000 fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP körülbelül 0,3%-át teszi ki.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac
2023-as forgalmát
Decentralizált és koncentrált piaci szerkezet
A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 000 fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.
Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 vállalat az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli
A zeneipar jelentős hozzájárulása a foglalkoztatáshoz és az adóbevételekhez
A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami
folyamatos keresletet generál különböző szakterületek - zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők - iránt, élénkítve a munkaerőpiacot.
Az adóbevételek tekintetében a zeneipar összesen 61,14 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,40 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. Ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) 2023-ban.
A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás
jellemzően rugalmas és projektalapú
Jövőbeli lépések és kutatási irányok
A ProArt Zeneipari Jelentés az első átfogó kísérlet a magyar zeneipar nemzetgazdasági súlyának felmérésére, és egyben az első lépés a szektor alaposabb megértésében. Az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megértsék a zenei szektor működését, illetve hogy megalapozott és jó szakpolitikai, illetve gazdasági döntéseket hozzanak.
A teljes jelentés elérhető ezen az oldalon.
