|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Mondd, miért szeretsz te mást? |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
S. Nagy István |
|
Máté Péter |
|
| Kiadó: | Magyar Zeneklub |
| Stílus: | sláger, pop |
| Címkék: | Keressük! |
Sose bízz az álmaidban,
sose hidd, hogy végtelen az út.
Örülj minden boldog percnek,
elég, ha a perc rá a tanúd.
Tied a tegnap, de mi lesz holnap,
az eget kérdezd, mi vár még reád.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
hogy amit tettél, soha meg ne bánd.
Ne akarj a Napba nézni,
ne akarj, mert elvakít a fény.
Barátkozz a gyertyalánggal,
így maradsz majd tiszta és szerény.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
hogy amit megtettél, soha meg ne bánd,
soha többé meg ne bánd.
(2x)
Elnyíló virág, valahol oly egy a sorsunk,
elmúló világ, valahol magunkban hordunk.
Haldokló mező, minden vár, ha véget ér a nyár.
Ne akarj te messze menni,
ne akarj te mindig új hazát.
Ne keresd a halhatatlant,
köszönd meg és becsüld meg a mát.
Rohan az élet, és úgy kell élned,
hogy amit megtettél, soha meg ne bánd,
soha többé meg ne bánd.
(8x)
Elnyíló virág, valahol oly egy a sorsunk,
elmúló világ, valahol magunkban hordunk.
Haldokló mező, minden vár, ha véget ér a nyár.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
