|
|
|
|
|
| Előadó: | Psota Irén |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) |
|
Aldobolyi Nagy György |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Oh, mennyi minden lehettem volna,
ha az a volna, ott nem lett volna!
Az első volna: szűzlány koromban
ágyamnál nem állt sorba a sok legény.
Egy újabb volna: nem léptem én be,
mint annyi más, az MSZMP-be!
De van egy volna, s ez a szerencsém:
a Gulág-félszigetre sose mentem én...
Lehettem volna egy igazi sztár,
egy illanóan csábos szirén,
balettpatkány, vagy statiszta-lány,
vagy maga a Psota Irén!
Pedig lehettem volna......
Ha nevét hallom, oh halleluja,
kebleimen dagad a blúz,
Sztálin leánya az Allilujeva,
príma káder, igazi grúz.
Lehettem volna a Cicciolina,
Dáma, kiért döglik a nép!
S lehettem volna Mao Ce-Tungné,
sangháji utcalány a csipp-csupp csélcsap csöccs, a kéjnő,
ma se késő, és valóra, valóra válhat egy álomkép.
Oh, mennyi minden lehettem volna,
ha az a volna, ott nem lett volna!
Nem mentem én el főrendezőnek,
hál' Isten sose lettem színigazgató.
Nem lettem súgó, sem feljelentő,
sem legutolsó, sem a legelső.
Nincs rangom, címem, nincs csak a szívem,
és ez a zálogházba nem csapható!
Lehettem volna elviselhető,
főszínészből képviselő!
Múltak az évek, nem lettem bérlet,
Én élek, és ez a fő!
Pedig lehettem volna...
Ha nevét hallom, oh halleluja,
kebleimen dagad a blúz,
Szatlin leánya az Allilujeva,
príma káder, igazi grúz.
Lehettem volna a Cicciolina,
Dáma, kiért döglik a nép!
S lehettem volna Mao Ce-Tungné,
sangháji utcalány a csipp-csupp csélcsap csöccs, a kéjnő,
ma se késő, és valóra, valóra válhat egy álomkép.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
