|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Emlékezz rám |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 2:20 |
| Szövegírók: |
Szilágyi László |
|
Fényes Szabolcs |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | búcsúzós, csalódás, elveszett, érzelmes, fájdalmas, hiányzik, kín, lélekvesztő, lelkis, mélypont, romantikus, szakítós, szerelmes, szomorú, vágy, valóság, válság, várakozás [+] |
Váljunk el vidáman barátom,
Elszállt a virágos, szerelmes nyár.
A múltat siratni már, higgye el, kár.
Magának könnyebb, mert nem ejt egy könnyet,
és nem gyötri szívét a vágy...
De nekem többé nem terem boldogság.
Fehér akácok, veletek üzenek,
Simogassátok a szegény szívemet.
Boruljatok reám úgy, mint egy régi alkonyon,
Mikor a forró csókja itt égett az ajkamon.
Fehér akácok, a szívem jaj, de fáj,
Fehér akácok, hova tűnt az a nyár?
Oly árván álldogálok egy muskátlis ház előtt.
Fehér akácok, imádom őt!
Fehér akácok, veletek üzenek,
Simogassátok a szegény szívemet.
Boruljatok reám úgy, mint egy régi alkonyon,
Mikor a forró csókja itt égett az ajkamon.
Fehér akácok, a szívem jaj, de fáj,
Fehér akácok, hova tűnt az a nyár?
Oly árván álldogálok egy muskátlis ház előtt.
Fehér akácok, imádom őt!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
