|
|
|
| Előadó: | T. Danny |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga Márk (G.w.M) Telegdy Dániel |
|
Varga Márk (G.w.M) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogyha másokkal vagy, mindig boldog vagy
A szemembe hazudtál, de sajnos megszoktam
Nagyon szégyellem, de bejön ez a hazugság
Megvigasztal, simogat, de nagyon fáj
Hogy valamiért megszakad a szív
A lelkemből egy darabot elvittél
Hogyha szeretsz, miért bántasz, mondd el
Így még senkit nem szerettem
Hogyha szeretsz, miért bántasz, mondd el
Hogyha nem kellek, miért szeretlek?
Hülye vagyok, annyiszor meggyilkoltál
De mégis maradnék
Hülye vagyok, miért gondoltam rólunk
Azt, hogy együtt örökké?
Lelkem szégyenfoltja
Hogy még mindig mennék, ha szólna
Hülye vagyok, annyiszor meggyilkoltál
De mégis maradnék
Annyiszor meggyilkoltál, de mégis maradnék még
Csakis akkor élvezem ezt én is, ha van szépség
De utálnám magamat, hogyha megint elkésnék
El kell engedjelek, mert túl nagy bennem az éhség
És még le se zártam magamban a dolgot
Tovább nyitod a sebet, ahol a késed forgott
Bedobtad a csalit, és én elkaptam a horgot
Szereztem pár foltot, megkísértem a sorsot
Szerettelek tényleg, nem hazudtam
Hogy is hihettem el, ha tudtam
Elcsábítottál, elvakultam
Elhibáztam, megtanultam
Hogyha szeretsz, miért bántasz, mondd el
Így még senkit nem szerettem
Hogyha szeretsz, miért bántasz, mondd el
Hogyha nem kellek, miért szeretlek?
Hülye vagyok, annyiszor meggyilkoltál
De mégis maradnék
Hülye vagyok, miért gondoltam rólunk
Azt, hogy együtt örökké?
Lelkem szégyenfoltja
Hogy még mindig mennék, ha szólna
Hülye vagyok, annyiszor meggyilkoltál
De mégis maradnék
Nincsen olyan szó
Ami kifejezné ezt egybe
Rettegett percek, órák, lidércek
Kínozzák nekem meg a lelkem
Hogyha nem vagy, hogyha elmész
Hogyha nem hiszel bennem már
Egy kóbor kutya lennék
Hogyha nem érkeznék hozzád
Te vagy a kezdet, te vagy a végzet
Minden kincsem, fájó pontom
Senki nem szeretett még jobban
Hiába sokszor elszúrom
Kemény a vér, de ne félj, a tiéd
Amit elérek ebben az életben
Teveled nem tévedtem
Végállomásra érkeztem
Amikor meg elszállt az akarat
Amikor nem aludtam éjjeleken át, gondold át
Feltettem az életemet, fogtam a kezeidet
Énnekem most már nem kell más
Nem volt, nincs szó egy sem
Nem volt illúzió benne
Igazságot mondtam, hogyha szóltam
Nem kell még elengedd
Hogyha szeretsz, miért bántasz, mondd el
Így még senkit nem szerettem
Hogyha szeretsz, miért bántasz, mondd el
Hogyha nem kellek, miért szeretlek?
Hülye vagyok, annyiszor meggyilkoltál
De mégis maradnék
Hülye vagyok, miért gondoltam rólunk
Azt, hogy együtt örökké?
Lelkem szégyenfoltja
Hogy még mindig mennék, ha szólna
Hülye vagyok, annyiszor meggyilkoltál
De mégis maradnék
A 7 fős formáció legújabb megjelenése egyszerre személyes és közösségi vallomás
A szabadság és a belső láncok kettősségét dolgozza fel. A Túl nemcsak egy dal, hanem egy intenzív zenei és érzelmi utazás.
Az Artúr Rambo legújabb dala és klipje, a Túl nemcsak egy újabb fejezet a zenekar életében, hanem egy személyes és kollektív vallomás.
A formáció tagjai többek között az Aurevoir., a Supernem, az Ivan & The Parazol, az Anna and the Barbies, a Kacaj, a The Roving Chess Club vagy az ÉK soraiból lehetnek ismerősek.
A tagok továbbra is hűek önmagához: egyszerre ösztönös és szokatlanul őszinte hangzással álltak elő. Az ősszel megjelenő lemez felvételei a Pannónia Stúdióban indultak, majd több helyszínen folytatódtak, köztük Lovasi Andrásnál és a Studio Einzban is.
„Az egész káoszt Makay Andris (ProTools Ninja) látja át, az ő zsenialitásának köszönhető a hangzóanyag.” - mondta Beke István ’Bex’.
- „A klasszikus stadionrock-hangzást akartuk egy kicsit megcsavarni. Ezért került a dalba hegedű, trombita, buzuki és szitár – utóbbin barátunk, Várallyay Benedek játszik.” - fogalmazott Agócs Márton a most debütáló dal kapcsán.
A Túl születése erősen személyes ihletből táplálkozott
Katona Bálint ’Baka’ tavaly saját bőrén tapasztalta meg, milyen bénító tud lenni a pánik.
„Minden művésznek megvan a saját pokla és a saját keresztje. A feltétlen szabadság mellett bennünk ólomsúlyú láncok a traumáink. A rock and roll fénye és csillogása a belül marcangoló sötétséggel kéz a kézben jár – erről akartunk beszélni.” - mondta a zenész.
„A Pannóniában töltött hat nap alatt mindenki a maximumot hozta. Profi szinten folyt a munka, mégis végig jókedv lengte be a stúdiót a lehallgatótól a »dínó presszóvá« avanzsált kertig” – mondta Kővári Dániel.
A zenekarhoz legutóbb csatlakozó Pulius Tibor szintén otthonra talált a közegben
- „Agócs Marcit már régóta ismerem, még a supernemes évekből, koncerteztünk együtt és sokszor találkoztunk különböző bárpultok elhagyatott végein. 2025 elején megkeresett, hogy készül egy lemez, meghallgatnám-e, esetleg gitároznék-e pár dalban, természetesen elvállaltam. Aztán ahogy készültek a dalok, feltették a kérdést, hogy tagként is részt vennék-e a zenekarban, én pedig kimondtam a boldogító igent.” - részletezte Pulius.
A Túl című dal egyszerre személyes és közös: a trauma feldolgozásának története, de egyben zenei kísérlet is. A klip tovább erősíti az üzenetét: menekülés és befogadás, fény és hangzavar, szabadság és visszarántás örök ellentétét.
„Az a legjobb ebben a bandában, hogy mindig készségesen beáll a legénység az ember mögé, aki hozza magával az adott dalkezdeményt. Semmi egóharc, semmi szakmaiaskodás, holott valaki öt, valaki pedig közel huszonöt éve van a színpadon. Egyelőre annyira élvezi mindenki ezt az egészet, hogy lassan már a következő lemez is félkész, olyan lendületes a társaság. Reméljük a legjobbakat” – mondta Baka.
A következő hónapok a zenekar életében az új lemez és a koncertezés körül forognak
„Most a lemezbemutatóra készülünk, közben sorra érkeznek az új dalok, végül pedig a teljes anyag. Aztán iszunk egy Pulius-fröccsöt, eljátsszuk még egyszer a műsort, és irány az Akvárium.” - mondta Agócs Márton.
Budapesten december 6-án, Pécsen pedig december 20-án áll színpadra a zenekar a debütáló lemezzel.
