|
|
|
| Előadó: | T. Danny |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varga Márk (G.w.M) Telegdy Dániel |
|
Lehóczki Dániel Telegdy Dániel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Oké, egyszer mondom ezt el,
Nem csípem, amikor a fajtád engem betesztel,
Sok az olyan ember, aki folyton azon stresszel,
Hogy mikor bukok el, nem tudok mit kezdeni ezzel,
Nekem egyre több ellenségem lesz minden perccel,
Ez egy ilyen út, haver, mindig újakat szerzel,
Minden bokor mögött van egy árnyék, ami hesszel,
Hogyha nem vagy elég tökös, akkor te ne kezd el,
Mindegy, én a sarat állom,
Amit elterveztem annó, az nem marad álom,
Én csakis magamat és nem az eget áldom,
Saját utat vágtam, hogy ne kelljen másén járnom,
Egy, kettő-ig számolok, kapd be a károm,
Menekülj el addigra, mire eljön három,
Nem lesz ennél több barátom, a kapukat zárom,
Miattatok kellett ilyen agresszívvé válnom,
Tovább megyek, hidd el nekem, vérfürdő lesz itt,
Túl sok a kamu kutya, vissza sírom Lassie-t, Neten nagy a szája, de élőben meg csak fekszik,
Ilyen zenét csinálok leszarom, ha nem tetszik,
Amíg te csak pofázol én elteszem a kp-t,
Erre tettem fel az életemet, ez nem játék,
Hiába kezelsz le velem, tudom, mi a szándék,
Missh mondta; 12 ellenségem vár még,
Elkopott alattam pár fake,
Ha veled maradok, ugyanott állnék,
Kérlek, kövezzetek meg, ha elszállnék,
De örülnék, ha végre kihívást látnék,
Mert kevés az, aki a felvállalja,
Szemtől szembe senki nem hív ki párbajra,
Talán, mert sok kilóméter van a lábamba,
Olyan vagyok mint egy sündisznó, annyi kés van a hátamba’
2x
Megtanultam már, hogy tele van ellenségekkel ez az út,
Nincs olyan, aki hátsó szándék nékül segítő kezet nyújt,
Látszik a mai napig a sok seb, amit hagyott a múlt,
De köszönöm a sok embernek, aki engem hátbaszúrt
Elátkozott napon születtünk
Oldozz fel uram
Pedig Nem is vétettünk
Relatív a rossz
De kajak rossz emberek lettünk
A kegyes hazugságok örök rabja lettünk
De már gyerekként bele kellett tanulni
Ha nem teremted magadnak meg
Nem lesz mit meg enni
Kisérthet az ördög tesa dudolhatja dalodat
Ne veszítsd a hited soha mert az isten fia vagy
Katlan kattan a bilincs vele kattan a zár
Nem akartam ezért lettem nagy repsztár
Haza vár a 9 ( csak a 9 ) Ti buzik
A fajtám nem lát nem hall nem beszél
Azért kamáznak mert hiteles a vaker
ha nincsen koncert már nem gàz haver
Mert már zsebben a lé
És hatalmas a név név
Gwm production tele van a széf
A barát az barát nem egy olcsó baszás
Nem lehet eladni szopd le az anyád
Áruló volt annyi mint a hajam szála
De megmondtam mindnek hogy mennek a rákba
20 20 8 év a toppon
Ez az enyém hiába beszel sok rongyos
Tudom mindenki a legnagyobb lett az országba
De hogyha meglátnak még is nyalnának
Én nem divatból kezdtem reppelni
Nem azért hogy többet tudjak sexelni
Hanem azért mert volt miről beszélni
Az csak az extra hogy ebből lett bmw
2x
Megtanultam már, hogy tele van ellenségekkel ez az út,
Nincs olyan, aki hátsó szándék nékül segítő kezet nyújt,
Látszik a mai napig a sok seb, amit hagyott a múlt,
De köszönöm a sok embernek, aki engem hátbaszúrt
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
