Előadó: | Shawn |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | rap, pop, hiphop |
Címkék: | Keressük! |
Verze#1:
Még mindig könny szökik a szemembe,
mert tudom hogy ez másképp is lehetne
az elmúló pillanata homályba vész
és már nem szólít vissza az elgyengülő kéz
Csak ülök és bámulok magam elé
nem tudom elfogadni, hogy ez végetért
a nevemen szólítasz, és a hangodat hallom
sajnos nekem ennyit sikerült odaadnom
mint az ősz és az elhulló falevelek,
az emléked marad itt és a szeretet
hiányzol nekem és úgy érzem most muszáj
Refrén:
Elhalkultak a szavak, ahogy az idő elszaladt
annyira fáj, hogy nem búcsúztál el,
és utánad csak az üresség maradt
Az égre nézek fel, tudom hogy látsz engem még, az emléked itt marad, (az emléked velem örökre itt marad)
Az égre nézek fel, mosolyogni látlak, és te vigyázol rám
Verze#2:
Minden este felidézem az arcodat
Minden reggel megvívom a harcomat
beborulni látszik a sötétedő égbolt
egyedül kell néznem, hogyan ragyog fent az félhold
a szívem törted össze mikor elmentél
mert belőlem egy darabot te elvittél
de még mindig veled álmodom,
ahogyan ketten repülünk át a városon
egyre lassabban telnek el a mindennapok
érted sirnak a naplómban az üres lapok
nélküled nem lehetek többé soha egész
és újrakezdeni így annyira nehéz
Refrén:
Elhalkultak a szavak, ahogy az idő elszaladt
annyira fáj, hogy nem búcsúztál el,
és utánad csak az üresség maradt
Az égre nézek fel, tudom hogy látsz engem még, az emléked itt marad,
Az égre nézek fel, mosolyogni látlak, és te vigyázol rám
Nincsen rá szó, hogy mennyire fáj az hogy itthagytál!
Nincsen rá szó, miért mentél el? Hisz nem búcsúztál el!
Még nem...
(2x)
Az égre nézek fel, tudom hogy látsz engem még, az emléked itt marad, (az emléked velem örökre itt marad)
Az égre nézek fel, mosolyogni látlak, és te vigyázol rám
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM