|
|
|
| Előadó: | Máté Péter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Halmágyi Sándor |
|
Tomsits Rudolf |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Így, ha egyedül járok,
Minden olyan fura, felemás.
Ködös út peremén, nehéz utazás.
Rossz kedvem a régi,
Eljött újra, s átölelt, mert az életem, én rontottam el.
Késő bánat most már utánam a vízözön.
Akivel együtt járok, sajnos
Tegnap óta nem köszön.
Ez kellett csak, és már
Nem hiányzott semmi más.
Tudom, hogy engem vádol,
Mindig én lehetek csak hibás.
Késő bánat most már utánam a vízözön,
De azért bízom benne, hátha
Holnap újra visszajön.
Mert így, ha egyedül járok,
Minden olyan fura, felemás.
Hol a szín, tavasz íz, mesés ragyogás.
Úgy kellene már, a jókedv,
Egy kis nevetés, mert az élet szép,
S nem temetés!
Késő bánat most már utánam a vízözön.
Akivel együtt járok, sajnos
Tegnap óta nem, köszön.
Ez kellett csak, és már nem
Hiányzott semmi más.
Tudom, hogy engem vádol,
Mindig én lehetek csak hibás.
Késő bánat nem jó így, ez nem vitás,
De ha nem jön vissza,
Majd vissza köszön más!
Késő bánat most már utánam a vízözön.
Akivel együtt járok, sajnos
Tegnap óta nem köszön.
Ez kellett csak, és már nem
Hiányzott semmi más.
Tudom, hogy engem vádol,
Mindig én lehetek csak hibás.
Késő bánat nem jó így, ez nem vitás,
De ha nem jön vissza, majd visszaköszön más!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
