|
|
|
| Előadó: | NB |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kívés Gergely |
|
Kívés Gergely |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(km. DJ Slow)
Van egy belépőm egy helyre, úgy hívják az én világom
Hol azt mondják, semmi nem zavarhat meg az ég világon
Csendesül az elme, semmi veszteség-ben erény gyár
Marad a képzelet ha a béke messzeség tengerén jár
Hát mondd bele hogy hey, az élet neked soul
Halk mottó hogy, nem rombolunk mert hű a placc
Örök alkotó műhely, a tré szépen lekoccol
És én csak hallgatom, fülelj..
Minket nem ver szét, furán hathat másnak mit elmondok
Hogy imádom a munkám, mégis minden nap felmondok.. (egy verzét)
Nem csapda, ez inspirál, taníts hé,
nem minden hiphop buliban Ackbar Admirális a DJ ("It’s a trap”)
Éld amíg a szívekben kottázik
ha mindig hamisba húz téged s az igaz fele nem
A legszűrkébb napokon is élénk színekben pompázik
S ha megkérdik mé' csinálom, én mindig azt felelem hogy:
Ez az én világom.
Van egy kilépőm egy helyre úgy hívják az én világom
Hol azt mondják semmi nem zavarhat meg az én világon
Hangosodik a tömeg, mint te, kap erőre csak más
Nincs hátra csak előre dob minden pergőre csapás
Kérdik mi értelme? Hogy lesz ebből étterme?
Nem lehet mindent egy lapra! Mér’ nincs semmi bé terve?
Csak faszkodik az éterbe! Kérem, mégis szabad
Meg hogy mi megy az étrendbe
Ha tét hogy nem kapaszkodik a fake trendbe’
Elég az iparból ha kiparkol a label
Tessék tiéd a pad, hisz még kéreget is helyet
Van egy utópiám hol nem az számít ki markol a léből
És a magyar rap összefog pénisz méregetés helyett
Meg marad tényleg laza, itt önként vagyok túsz
Ide húz, a kamu vigasz fele nem
Bárhol élek, évek óta ide járok haza
S ha megkérdik, miért csinálom, még mindig azt felelem hogy..
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
