|
|
|
| Előadó: | NB |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kívés Gergely |
|
Kívés Gergely |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(km. DJ Slow)
Van egy belépőm egy helyre, úgy hívják az én világom
Hol azt mondják, semmi nem zavarhat meg az ég világon
Csendesül az elme, semmi veszteség-ben erény gyár
Marad a képzelet ha a béke messzeség tengerén jár
Hát mondd bele hogy hey, az élet neked soul
Halk mottó hogy, nem rombolunk mert hű a placc
Örök alkotó műhely, a tré szépen lekoccol
És én csak hallgatom, fülelj..
Minket nem ver szét, furán hathat másnak mit elmondok
Hogy imádom a munkám, mégis minden nap felmondok.. (egy verzét)
Nem csapda, ez inspirál, taníts hé,
nem minden hiphop buliban Ackbar Admirális a DJ ("It’s a trap”)
Éld amíg a szívekben kottázik
ha mindig hamisba húz téged s az igaz fele nem
A legszűrkébb napokon is élénk színekben pompázik
S ha megkérdik mé' csinálom, én mindig azt felelem hogy:
Ez az én világom.
Van egy kilépőm egy helyre úgy hívják az én világom
Hol azt mondják semmi nem zavarhat meg az én világon
Hangosodik a tömeg, mint te, kap erőre csak más
Nincs hátra csak előre dob minden pergőre csapás
Kérdik mi értelme? Hogy lesz ebből étterme?
Nem lehet mindent egy lapra! Mér’ nincs semmi bé terve?
Csak faszkodik az éterbe! Kérem, mégis szabad
Meg hogy mi megy az étrendbe
Ha tét hogy nem kapaszkodik a fake trendbe’
Elég az iparból ha kiparkol a label
Tessék tiéd a pad, hisz még kéreget is helyet
Van egy utópiám hol nem az számít ki markol a léből
És a magyar rap összefog pénisz méregetés helyett
Meg marad tényleg laza, itt önként vagyok túsz
Ide húz, a kamu vigasz fele nem
Bárhol élek, évek óta ide járok haza
S ha megkérdik, miért csinálom, még mindig azt felelem hogy..
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
