|
|
|
| Előadó: | Groovehouse |
|---|---|
| Album: | Ébredj mellettem |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 2:56 |
| Szövegírók: |
Szabó Ágnes |
|
Szűcs Norbert |
|
| Kiadó: | Private Moon Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ott lakom, ahol rég nem látott kincs a kék madár,
S a holnapom, mit a bánat körbezár,
De érzem még így hiszem, így vár
S amíg tűröm, addig fáj
Mert csakis én tudom jobbá tenni már
Refr:
Hát lépek én, holnaptól új erő visz majd
Az új vágy is új irányba hajt
Nehéz, de indulok, és újból kezdem én
Holnaptól nem találsz itt már
S ha másképpen élek, más is vár
Egy sóhaj és indulok, hogy újból kezdjem én.
Félhomály, üres nappalokban éjsötét magány
Nincs megállj, addig húz, amíg csak vársz
És túl mélyről vissza sem találsz
Nehogy elhidd hogy majd más
Visszahúz, hisz itt egymagad vagy már.
Refr:
Hát lépek én, holnaptól új erő visz majd
Az új vágy is új irányba hajt
Nehéz, de indulok, és újból kezdem én
Holnaptól nem találsz itt már
S ha másképpen élek, más is vár
Egy sóhaj és indulok, hogy újból kezdjem én.
Holnaptól nem találsz itt már
S ha másképpen élek, más is vár
Egy sóhaj és indulok, hogy újból kezdjem én…..
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
