|
|
|
| Előadó: | Verőköltő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gressai Ferdinánd |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
I. felvonás
összegyűjtöd az összes pontot
az összes égről az összes angyalt
mennyi csillag, mennyi hold,
ennyi volt, visszanyal a fagylalt
visszanéz rád a vak öregasszony,
eget fakasszon, eget fakasszon
és bőgjön a fejedre minden szép,
amit rég nem bocsátott már ki az ég
ki az ég, ki az ég jut majd melléd
ami fáj, ami fáj, az csak a szép,
visszajutsz a kiindulási pontba
haver, a Verőköltő azt mondta,
hogy a szavak magukba fordulnak vissza
a legtisztább sem teljesen tiszta
hát kalandra fel, de előbb hadd mondjam el, hogy
te teremtettél és belőled élek
most eljátszom neked, hogy neked beszélek,
hogy hallod, amit mondok, hogy érted
vagy ha nem is hallod, olvasod a szavaimat,
mindegy, hogy valahogy eljutnak hozzád,
célba ér, és megtalál, mindent megtalál, amit keres
egyedül lennék folyton veled, csak hogy engem szeress,
azt mondod, de figyelj, te
gyűlölsz magban mindent, ami nem tőled szép,
csak azt szerettem benned, amit én tettem beléd
fenntartás helyett néha tényleg hozhattál
volna valami mást fátyolnak,
csak te nem látsz vissza oda mögé,
ahonnan nézel, szárny a pár tollnak beint
sárt tolnak megint,
nincsen semmi, tárgytalan akkor
minden járókelő félretol,
mer hülye aki rossz helyen dekkol
de akkor mért oda lép, ahol sejti a szívét,
a semmire a semmi sem elég ok
őrlángon elégek,
mért kell folyton azt játszanom, hogy ez én vagyok
II. felvonás
úgy kell, hogy
folyjon rólad a víz, tóduljál
minden erőddel előre, és nyomd csak
semmi nem állíthat meg,
a kudarcoktól is kapj új erőre,
vagy pont hogy nem kell annyira tolni,
a teljes erőnél erősebben,
és pontosan akkor, ha nem is várod,
a jó helyen, a jó időben, a helyes ütemben
jön majd minden, szinte magától,
hiába vagy gyáva vagy bátor, jön majd minden
talán ez lenne az, amit
nekem is el kéne hinnem, de mindegy, mert
hiába akarsz, nem tudsz lelépni
a neked kijelölt útról
hiába nem érdekel, hiába vársz
útmutatást az Úrtól
ugyanazokat a köröket futjuk le újra
és próbálunk spirálban jutni a csúcsra,
de talán pont az ajtóban a zár az,
ahol majd rátalálunk a kulcsra
kész vagyok hát minden jóra,
ütött az óra, kihívom a sorsot a hóra,
vagy ő megy, vagy én, mert a Föld kerekén
vagy rám nincs igény, vagy erre az
önsorsrontóra, akkora gyakorló óra
az élet csak egy főpróba,
és egyben az utolsó is
a para normális
itt megengedett, hogy félj, mert
nem lesz más
utoljára van éjjel
szóval állítsd meg az időt,
állítsd meg az időt, vagy pörgesd fel,
de nem lötyöghet így tovább,
vagy megállnom, vagy futnom kell
ez a következő lábnyom
nekem nem kötelező
úgyhogy most maradok itt,
vagy a távolabbit hozd nekem elő
azt, amit nem látok itt, mert nem sok kicsit,
hanem egyetlen nagyot lépnék most előre
ez egy ámokfutás,
vagy hogyha nem az, akkor én nem kérek belőle
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
