|
|
|
| Előadó: | Dinnyés József |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tradícionális |
|
Tradícionális |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | krónikás ének, verséneklés |
| Címkék: | harcos, hit, isten [+] |
Seregek hadnagya
S vitézek strázsája,
Ki lakol az egekben,
Onnét intesz, rendelsz
És karodon viselsz,
Mert Úr vagy magas mennyben:
Áldod bátor szívvel,
Harchoz erős kézzel,
Ki harcol te nevedben.
Mert egyedül Isten,
Ki vitézzé tészen:
Vehetsz erőt kezébűl!
Nem jün ő fegyverrel,
De csak tekintettel
Parancsol az egekbűl,
Nézi az szíveket,
És nem az erőket,
Nem vér hadat kézíjbúl.
Méltó hát kegyelmét,
Kérned segedelmét
Ily hatalmas vezérnek:
Kitűl áldást vehetsz,
És romlást is nyerhetsz,
Ha nem tetszel kedvének,
Magasztal, kit akar:
Mást meg porba takar
Nagy ereje kezének.
Ellenség gyors lovát
Látván, s éles kardját,
Ne rettegjed szívedben,
Fene párduc bőrit,
Tigris s farkas szőrit
Bátran nézzed mezőben,
„Allah” kiáltása,
Dob s trombita szava
Ne hasson füleidben.
Álgyú ropogása,
Mint ég csattogása
Rettenthetne szívedben,
Sok sűrű kópia
Kiterült zászlója
Háboríthat elmédben,
A sok festett paizs,
Nyíl hegyes vasa is
Mit nem tüntet szemedben?
Dávid parittyával,
Gedeon lámpással
Ellenségit meggyőzte,
Az erős Sámson is
Csak szamárállal is
Filiszteust megverte,
Sátorában Jahel
Siserát vasszeggel
Az földre leszegezte.
Mert az Úr volt vélek,
S bátorodott szívek;
Nem bíztanak fegyverben,
Mert hol Isten harcol,
Ott az pogány oszol,
Futnak s bújnak rejtekben,
Vesznek azért gyakran,
Azkik bíznak bátran
Magányos erejekben.
Most azért pajzsodat
Tisztítsd, s páncélodat
Keresd fel az ágy alól,
Élesítsd kardodat,
S hízlaljad lovadat,
Fogd ki az eke mellől,
Ne bízd magad másra,
Hogy ne jüjj romlásra,
Hanem magad menj elöl.
Buzduljon fel véred,
Terjeszd régi híred,
Meg ne rettenj pogánytul,
Te éles tőrödet
S kemény fegyveredet
Hizlaljad török vértül:
Áldozzad rút vérét,
Nyisd fel dögös erét,
Hogy légy áldott az Úrtul.
Hazánk rontására
S népünk rablására
Hogy az pogány készülne,
Régi vitézeknek,
Szkítiai vérnek
Írtam, meg ne rettenne,
Hanem régi Márshoz
S hadakozó társhoz
Társul mellé sietne.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
