|
|
|
| Előadó: | MC Papa és a Handa Banda |
|---|---|
| Album: | No LiMiT |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 4:15 |
| Szövegírók: |
Ádori Péter |
|
Németh Gábor |
|
| Kiadó: | Premier Art |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.
Mint a Szabadság-szobor New York-ban,
várhattam egy nőre és csak szobroztam.
Most a csaj késik, vagy siet az órám?
Fogalmam sincs róla, így hát megiszom a kólám.
Már 1 hete is van, hogy legutóbb láttam,
itt várt rám a nő ebben a koktélbárban.
Egy aranyos kis szende hableány -
szőke tincsekkel a homlokán, hö!
Gyönyörű formák és micsoda alak,
ilyet még nem pipáltak a kínai falak.
Egy nősköltemény, olyan volt az egész,
egy szerelmes dalt játszott a zenész.
Én megszédültem és megkértem a kezét,
mondhatja a csirke, hogy a házasélet nehéz.
Mondtam neki: esküvő, vagy viszlát,
na válassz!
És itt van végre, na mi lesz
a válasz?!
Refr. (2x)
"Már 1 hete csak a magára gondolok,
na meg arra, hogy a szerelem az jó dolog,
hiszen akkora a charme-ja a magának,
hogy én be se merem mutatni a mamának."
2.
Kibogoztam nehezen a titkodat:
te esküvőt akarnál, na de titkosat,
mint egy randevú valahol a ligetben,
a család nélkül legyünk csak mi ketten.
Miért e savanyú a szülő?
Vagy zavar, hogy a vőlegényed őszülő?
Én szerintem legyen rendes esküvő,
no szmoking, de öltöny meg nyakkendő.
Vendégek az unokák, az unokatesók,
a boldogító igen és utána a csók -
az a csók! A csóka elájul, ha látja,
csak mereszti a szemét és a száját tátja.
Az unokám majd büszke lehet újra rám:
"Az a dögös tyúk az új nagymamám!
Nagyapó szedte fel az egyik bárban
és heteken át szenvedett, a választ várta,
hogy:"
Refr. (2x)
Már alig várom a nagy napom,
mikor meggyűrűzhetem a galambom.
Néhány nap még eltelik és nősülök,
csak attól tartok, véletlenül fölsülök.
Rossz, amit a lelkem előre érez,
ha az anyakönyvvezető majd téged kérdez:
"Férjedül nagypapád akarod?"
Félek, hogy újra azt hadarod, hogy:
Refr. (3x)
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
