|
|
|
| Előadó: | NIGI |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Soha nem felejtem el az első pillanatot azt a napot amikor megláttalak csillogtál de nagyon. Barátsággal kezdtük és nem is gondoltuk volna, hogy mit hoz majd a holnap vagy az élet közbe szólna.. A gondokat el temetve csak néztem minden mozdulatod. Egy pillantásod odaadok minden ha te akarod! Nem lehetek rosszabb mint más. De hadd legyek én a jobb választás! Emlékszem még arra ahogyan egymásra néztünk, emlékszel még arra hogy mind a ketten féltünk? Akkor tudtuk hogy jobb ez így. Azok az idők mondd, miért múltak el így? Rád írtam, te vissza. De abba maradt minden. Nem indult meg semmi, de már az eszem elvitted. Hajtott a vágy, a kíváncsiság. Hogy elmondhassam neked mennyire kedvellek már.
Ref.: (2×)
Adj még egy percet,
adj még egy órát,
adj még egy évet,
hisz a szívem érted érted fáj.
Hagyd hogy egy életen át szerethesselek!
Csak azt ne kérd tőlem hogy elfelejtselek.
És akkor találkozni mentünk.Senki semmit nem tudott, csak mi ott azt éreztük. Elbújtunk a világtól, a kíváncsi szemektől. Boldogságot zúdítottál rám ott a szívedből. Elhagytuk a várost, a gondokat hátra hagyva. A Maros parton jött el életem legnagyobb napja. Szégyenlős fiúként, ültem azon tűnődve, hogy milyen jó is lenne ha megölelne. Meg is tetted, és a csókod nem felejtem. Órákon át beszéltünk, utána függőd lettem. Titok marad hogy mit éreztünk mi ketten legbelül. Két évig ez így marad, de lassan szépen elmerült. A napnak értelmet, az éjnek reményt adtál. Kiáltottam volna örömömben, mikor vártál. Mert nekem te voltál az egyetlen, kivel az életet elképzeltem.
Ref.: (2×)
Adj még egy percet,
adj még egy órát,
adj még egy évet,
hisz a szívem érted érted fáj.
Hagyd hogy egy életen át szerethesselek!
Csak azt ne kérd tőlem hogy elfelejtselek.
-Az én hibám ez, tudom.
Bocsánatot kérek!
Várlak, még nélküled félek!
Adj még egy percet, egy életet, évet, hogy az utadon kísérhesselek téged.
A hibáimat nehéz lenne elnézni. Önző voltam, támadó. És másokat is mérgezni tudtam azzal amit akkor láttam célnak. Hidd el mindent bánok, azóta sincsen egy szép nap. A barátok el mentek, mindenkit úgy elüldöztem hogy mire észhez tértem, csak te ültél ott mellettem. Kitartóan vártad, hogy megint önmagam legyek. De napról napra rosszabb volt amit kettőnkel teszek. Akkor úgy alakult, hogy már nincsen ennek jövője. Elváltak az útjaink. Remélem hogy nem örökre!! Ma már más vagyok, a régi akit szerettél. Csilli veled már az életem holnap újra lekötném. Hadd hozam vissza amit 2 év alatt megéltünk. Hagy lássuk meg újra egymásba amit úgy szerettünk. És a holnapra biztassuk egymást. Én leszek a legjobb neked, védelek majd, meglásd!
Ref.: (2×)
Adj még egy percet,
adj még egy órát,
adj még egy évet,
hisz a szívem érted érted fáj.
Hagyd hogy egy életen át szerethesselek!
Csak azt ne kérd tőlem hogy elfelejtselek!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
