|
|
|
[Noryka]
Ref:
Ha már úgy érzed nincs menedék
A végső percben mind elmennek
Szálljunk ki a körforgásból
És mentsük meg az utolsó álmot
[Yoda]
Elborít az üresség, magányban élek
Számomra az élet, egy lassan ható méreg
Régen szép volt minden, a vágyak, az álmok
Elveszett utakon járok és a túl oldalon állok
Valami elmúlt érzem semmi sem a régi
Miért vagy szomorú Yoda, mindenki ezt kérdi
De a helyzetet nem érti amúgy biztos fel nem fogná
Csak annyit mondok ne foglalkozz vele inkább szarj rá
Elvonulok egy csöndes helyre
A fejemben a múlt emlékei törnek előre
Később, miután lehajtom a fejem néha sírni volna kedvem
Mert össze-vissza kavarognak az érzések a szívemben
A többihez hasonlóan se külömb ez a nap
Oly lassan telik el, vagy olyan mint egy pillanat
Csak fürkészem az eget, talán majd onnan kapom majd a választ
Arra hogy miért a szamorúság az ami engem eláraszt
Mögöttem egy jópár kapcsolat
És az érte hirtelen hozott ma már értelmetlen áldozat
Sajnos vakon hittem benne, hogy örökké tarthat
Hiszen szép volt addíg, míg gondok nem akadtak
Nem igazán fogtam fel, mi lehet a baja
Lassan minden megváltozott minden, jött a csalódások hada
Legyünk inkább barátok, erre a legkevésbé se vágytam
Egy könnycseppett hullajtottam, aztán továbbáltam
A lelkem már lefagyott, hideg akár a jég
De tudom jön majd valaki akit szeretni tudnék
Ő is viszont engem és bízni fog bennem
Ez az utolsó álmom, ebben reménykedem
[Noryka]
Minden reggel arra vágyom
Jöjjön vissza minden álmom
Ami eltűnt a messzeségben
Hogy miért rég nem értem
Érzem ennél többet érek
Harcolok de mégis félek
Végleg elillan minden
Amiben még régen hittem
Ref(2x)
[Addamz]
Elvesztem és nem kapaszkodhatok semmibe
Nem tudom, hogy mért vesz a világ teljesen semmibe
De ugye érzed a változást én már érzem
Testem rab , álmom meghalt, hogy miért még nem értem
Nem kértem túl sokat, igaz nem is keveset
Többen harcoltunk őszintén a csapatom mégis elesett
Mert elveszett az álom, elveszett amire építettük
Elveszett a világ amit tetteinkel szépítettünk
Álom, te merre mentél, aszittem hogy bennem élsz
Bár lehet, hogy rájöttél, hogy egy másikkal majd többre mész
Lehet hogy nem én kellek neked, lehet hogy más életre vágysz
De az árnyékok mögött, tudod egyszer biztos rámtalálsz
Eddig minden percben vártalak, közvetlenül szolgáltalak
Hittem hogy visszaérsz, hisz meg soha sem bántottalak
Ahogy múltak az évek, lassan rájöttem, hogy hiába várom
Hisz én vesztem el és nem az utolsó álmom
[Noryka]
Ref(2x)
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
