|
|
|
| Előadó: | Nova Prospect |
|---|---|
| Album: | Szemben az óriás |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 4:17 |
| Szövegírók: |
Siklósi Örs |
|
Kiss József (Nova Prospect) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Én sohasem vártam el, hogy nagyobbra nőjünk,
Hogy versenyképesek legyünk mással.
De a nyakamat a kezed szorítja,
És kapcsolat sincs a külvilággal.
Az a bizalom elfogyott
és a szerelem sem túl kedvező már,
De nem akarok élni a gondolattal sem,
Hogy hagyom a süllyedő bárkát.
Zakatolni nem igen látszik, hogy a jövő a múlttól fázik.
Megbabonáz az odaadás és tudom, hogy a hűség agonizál.
De te kihasználtad, hogy nálam mindig lesz számodra szállás,
és szépen lassan eltalált az érzékcsalódás.
Egy szót akarok az alapzajban,
Egyetlen szót amitől minden robban,
Egy válasz egy érzet egy régi kép.
Amitől minden a helyére ér.
Valahányszor a haladás szele jön
és belemar a testbe és bemutat a józanságnak,
Elhiteti hogy a múlt nem eteti a lázat
meg dilemmára a választ.
De várod, nyugalom túl sokat ilyen,
mert elfogy a hatalom a mozgolódásban,
De tudod, ami egyszer elkezdődött
az még véget ér hamar.
Véget ér véget ér hamar...
Véget ér véget ér hamar...
Véget ér véget ér hamar...
(Ami elkezdődött az...)
Véget ér véget ér hamar...
Véget ér véget ér hamar...
Véget ér véget ér hamar...
(Ami elkezdődött az véget ér hamar)
Egy szót akarok az alapzajban,
Egyetlen szót amitől minden robban,
Egy választ egy érzet egy elfelejtett kép.
Amitől minden a helyére ér.
Egy szót hallok minden hangban,
Egyetlen szó kell hogy megkaphassam.
Még nem mondtam el még van mondatom,
Amit el kéne mondanom.
Fentről a szó megtalál
(Hogy megszédítsen a válasz)
És várat épít valóságot készítve áll
(Ott van a megfejtés csak lássam)
Ha akarom a hangom messzebbre száll
Egy szót (hallok) minden hangban,
Egyetlen szó kell hogy megkaphassam.
Még nem mondtam el még van mondatom,
Amit el kéne mondanom.
Egy szót akarok az alapzajban,
Egyetlen szót amitől minden robban,
Egy választ egy érzet egy elfelejtett kép.
Amitől minden a helyére ér.
Egy szót hallok minden hangban,
Egyetlen szó kell hogy megkaphassam.
Még nem mondtam el még van mondatom,
Amit el kell mondanom.
Fentről a szó megtalál
És várat épít valóságot készítve áll
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
