dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Copy Con: Lapulok

Copy Con - Lapulok

off off off off off
A Nép Hangja
Előadó: Copy Con
Album: A Nép Hangja
Megjelenés: 2007
Hossz: 4:13
Szövegírók: Copy Con
Pintér Gábor
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Chameleon Records
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Lapulok' dalszöveg ?
Az életünk előre megírt könyvének olvasását kéri, hogy megítélje, jó-e, vagy rossz. A világban rejtőzködik, mint egy nyúl a fűben, hogy ne vegye észre senki. Azt kérdi, miért írja egy másik az életünket, és miért kell átélnünk mindent, amit a tolla papírra vet. Az életét és sorsát nem kérte, de megkapta, és hiányolja az igazságot. Fűben rejtőzve, a naplementét nézve úgy érzi, jobb, ha senki sem látja és nem tudja, hogy létezik.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 10, összesen 60788 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Lapulok

Intro:
Ez így nem fair
Az életünk könyvét add ide
Hadd olvassam el
Majd megmondom hogy jó-e, hogy kell-e
Ha nem kell, nem születek erre a földre
Ha már úgyis kész van előre, add ide
Hadd lám, jó-e vagy rossz-e
Mutasd már, mutasd meg

Refrén:
Lapulok a fűben, így talán könnyebb lesz...
Csak lapulok a fűben, vörös szemekkel akár egy nyúl...
Csak lapulok a fűben, talán nem vesz észre senki sem...
Csak lapulok a fűben, amíg a szél le nem csitul...

Nem kéne így élnünk, de a sorsa mindenkinek le van írva
Le van írva, de vajon ki firkálja basszam szájba
Ez fáj! Az életünk mér dráma
Miért van ez így? Könyörgöm Hozzád állj elém!
Éld át a kínt, amit nap, mint nap átél
mindenki a papíron
lehet, hogy jobb, ha olvasom

Csakhogy nekünk át kell élni mindent mi szaros tolladon kifér,
jöjj a földre érezd a bűzt mit Te teremtettél!
A fűbe lapulva várom a bíbor naplementét,
érzem a Nap erejét, ez még az enyém
Miért van ez így, miért írja más az életünket
egy szaros papírra egy szaros tollal?
Én inkább csak, lapulok a, lapulok a fűben

Refrén

Copy Con Baby mégis táncot jár,
arca előtt a fű, mégis mindent lát
Látja az égen a saját csillagát,
látja, hogy a fénye elég halovány
Nenenenenenene ne szólj szám, még a végén valaki rám talál
Jó ez így nekem, ugyebár
A fűben a Copy Con láthatatlanná vált

Életet nem kértem, de kaptam, köszönöm szépen
A sorsom nem kértem, de megkaptam köszönöm szépen
De hol marad az, amit valójában kértem?
Nincs igazság, ez az én véleményem!

Jobb nekem így, mert ha nem lát senki sem
nem tudják, hogy élek, nem fognak bántani engem
Sokan azt mondják, hogy ki kell tartani,
de én nem, én nem, én inkább csak...

Refrén

nanananananananana
lapulok a fűben
nézem a naplementét
senki nem lát, senki nem tudja, hogy létezem
Jobb ez így nekem
jobb ez így nekem

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.


Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor.  A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.

 

Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.


Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb.  Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.


Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.


Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.


Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.


A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


Fotó: MOZ.GO