|
|
|
| Előadó: | Dolák-Saly Róbert |
|---|---|
| Album: | Nem ér a nevem, káposzta a fejem |
| Megjelenés: | 1988 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Dolák-Saly Róbert Dolák Saly Róbert |
|
Dolák-Saly Róbert |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Most már biztos, hogy néhány napja nincsen szerencsém,
Mert bármibe kezdek, sohasem úgy lesz, ahogyan szeretném.
Hogyha játszani indulok, messzire nem jutok,
Mert az apukám megállít, s helyette rendet rakhatok;
Ilyenkor szívesen mondanám, amit erről gondolok:
Nem ér a nevem,
Káposzta a fejem,
Nem zavarhat senki sem.
Nem ér a nevem,
Nem vagyok most jelen,
Boldogulj ma nélkülem.
Ha leülök végre, s a tévében megy a kedvenc műsorom,
Fogadni mernék, hogy akkor kell majd takarítanom.
Hogyha olvasnék kicsit, az anyukám rám pirít,
Hogy az öcsém azért sír, mert nélkülem unatkozik;
Ilyenkor magamban dúdolom, bár tudom, ez nem segít:
Nem ér a nevem,
Káposzta a fejem,
Nem zavarhat senki sem.
Nem ér a nevem,
Nem vagyok most jelen,
Boldogulj ma nélkülem.
De ha tanulnom kell már, vagy az esti lefekvés vár,
Vagy ha boltba indulok, akkor senki elém nem áll,
Pedig szívesen mondanám, ami közben a fejembe’ jár:
Nem ér a nevem,
Káposzta a fejem,
Nem zavarhat senki sem.
Nem ér a nevem,
Nem vagyok most jelen,
Boldogulj ma nélkülem.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
