


| Előadó: | Dolák-Saly Róbert |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dolák-Saly Róbert |
|
Dolák-Saly Róbert |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Besenyő:
- A szerelem olyan, mint egy medve,
Amikor alszik, nincs fölkelve.
Hogyha a szerelem bárcsak rádtör,
Megmondom én, amit hogy köll.
Ölelkezzél, mint a medve,
Brummogjál, ha jó a kedve.
Füléről már nem beszélek,
Melléről se a medvének.
Boborján:
- Beszélgettem a Besenyő Pista bácsival,
És megmondta a véleményem.
Szerintünk a medve jó kis élőlény,
Hogyha álmos, alszik, de ha nem, nem.
Óh igen, óh igen.
Besenyő:
- Ötven nőnek száz a lába,
Mindegyiknek külön szája.
Szerelem-tésztát vásároljál,
Ha rám hallgatnak, mindig jól jár.
Nyakát nőnek megmarkoljad,
Zsebkendőjét felkoncoljad.
Szerelem-csókot vigyél neki,
Szobájából járjál be-ki.
Boborján:
- Beszélgettem a Besenyő Pista bácsival,
És még mondott néhány fontos dolgot.
Azt ígérte, jegyezzem meg jól nagyon,
Amit nemrég a medvéről mondott.
Megbeszéltük például a brummogást,
Amit néha ez az állat szokott.
A medvének a melléről nem volt szó,
Mer' már idő erre nem maradott. Óh igen, óh igen.



Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik