|
|
|
| Előadó: | Barbárfivérek |
|---|---|
| Album: | Darált hús |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 4:02 |
| Szövegírók: |
Für Tibor Halpert Balázs Hámori Péter Bognár Krisztián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Bloose Broavaz |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tibbah:
Emlékszem mindenre, az egész hogyan kezdődött,
A barbár tarolt, míg a többi páva vergődött,
A miénk tiszta maradt, pénzzel nem fertőzött,
Családom a Bloose Bro, ez vérrel szerződött,
Egyszer már jártam itt, régebben álmomban,
Együtt lógok azokkal, akikkel együtt álmodtam,
Ez mára valóság, nem járunk az álmokban,
Hogy eddig jutunk majd, arról nem is álmodtam,
Ez olyan játék, hol nincsen Game Over,
Masszívan toljuk, mint két kopott Range Rover,
Dé és Té a négykezes revolver,
A szavunk hideg zuhany, a jégeső agyonver,
Amíg élek, nem dobom le a lantot,
Gyúrom a beat-et, mint SnoopDogg a bluntot,
Mi felénk magasról szarják le a rangot,
Veled vagyunk bro, csak told fel a hangot,
A lemez barázdáin otthagyjuk a karcot,
A szavunk belep minden utcát és placcot,
Nap mint nap küzdünk, de megéri a harcot,
A küzdőtéren látunk mindig ismerős arcot,
Csak az hallgasson, ki a soraimban bízik,
Engedj közel és egy ajtó kinyílik, én
Tudom, hogy jut el a szó májktól a szívig és
Maradok önmagam, bölcsőtől a sírig.
Refrén:
Ha majd őszül a haj és remeg a kéz,
Ha lelassul minden és nem pereg az ész,
Akkor is ugyanúgy csak bólint a fej,
A markunkba ég az utolsó hüvely,
Ha már nem visz a szív és az izom nem tart,
Ha a cél tisztán látszik és eltűnt a start,
Akkor is ugyanúgy odatesszük, ha kell,
Öregsulisok mind, gyerünk álljatok fel.
Deego:
Hogy mit adsz fel, vagy vállalsz el csak rajtad múlik,
Ha erősnek születsz, mindig lesz, ki fel rajtad kúszik,
Kitapostam gyerek pár cipőt már a csúcsig,
Ezrek hallgattak, mire elszámoltam húszig,
Fanatikus, így méltattak, kik ismertek,
Azok tévedtek csak igazán, kik azt hitték, kiismertek,
Úgy körülírlak téged, azt hihetnéd, hogy ismerlek,
A zene hitet adott mindig, hívhatnám akár Istennek,
Rengeteg mára már a rab, a kezek nem emelkednek, ha nem batár már a rap,
A gyóntató tömeg csak rám vár, akár a pap,
A stílus korlátlan, ma már határt már nem szab,
Alázat mind felett, de nem mártír katonák,
A beefek mendemondák mindig, csak átírt babonák,
Keresztet hordanak, kik magukat szögelték fel,
Amit tettek ellenük, pont, hogy ők követték el,
Mindig pozitív maradok, mint egy rasztafáriánus,
Fekete csillag, egy khali cári árus,
Akár Ussain a villám, dörrgetem az eget,
A szempont mindig csak ez volt, nem hol tölthetem a zsebet,
Ez levegőtlen tér, az értelem megfúló,
A sötétek nem értik, nagy részük földet túró,
Aki minket szeret örök, a portéka nem múló,
Bedugult füleknek, mint a gyertya fülbe gyúló.
Refrén:
Ha majd őszül a haj és remeg a kéz,
Ha lelassul minden és nem pereg az ész,
Akkor is ugyanúgy csak bólint a fej,
A markunkba ég az utolsó hüvely,
Ha már nem visz a szív és az izom nem tart,
Ha a cél tisztán látszik és eltünt a start,
Akkor is ugyanúgy odatesszük, ha kell,
Öregsulisok mind, gyerünk álljatok fel.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
