|
|
|
| Előadó: | UNFIELD |
|---|---|
| Album: | Félénk nem divat |
| Megjelenés: | 2015 |
| Hossz: | 3:22 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | UNFIELD |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
verze 1.
Őszintén beszélek, egyenesen szívből
megjátszom magam, ezt hallhatod hírből
Két ember van, őket hívom barátnak
nem tartom magam menőnek, vagánynak
Nincsen hátterem, na meg már pénzem se
csajom mellől is gyávaságból léptem le
Mondod hogy megversz, de mit ütnél rajtam?
nem tehetek arról hogy nyakig állsz a szarban
Ja és hogy betalált egy-két sorom?
nem tehetek róla, csak az igazat tolom!
Biztos hogy szar érzés ha magadra veszed
de ez azt jelenti hogy nem tiszta a kezed
Minden ember tud nagyon sokat hibázni
de csak kevés képes belőle kimászni
Összegyüllött haragból engem beefelsz
akkor ítélkezz ha tényleg ismersz
Refrén
Voltam már mélyen, tudom hogy minek
mert azóta már magamba hiszek
Megmondtam tavaly: talpra fogok állni!
legalább én odamerek a tükör elé állni
verze 2.
Nyisd ki a szemed, erről beszélek
szerinted persze én semmit nem érek
csak hogy én élek, nem fetrengek porban
Ne legyél ideges, bocs ha szóltam.
Igazából nem izgat hogy mit hisztek rólam
miattatok úgysem teszem le a tollam
Monoton a zeném? te miről beszélsz?
pont te vagy olyan, hogy semmit nem érsz
Nem félsz hogy valaki majd egyszer megver?
én nem tudlak, maximum szemmel
Ahol tudtok nekem is bekavartok
az zavar titeket, hogy alattam maradtok
Ez az egy dolog, ami nem fog megváltozni
mert a zenéért képes vagyok feláldozni mindent
tényleg mindent..mert a zenén kívül nincsen semmim
Refrén
Voltam már mélyen, tudom hogy minek
mert azóta már magamba hiszek
Megmondtam tavaly: talpra fogok állni!
legalább én odamerek a tükör elé állni
verze 3.
Barát, társ, támasz és szerelem
minden a zenében ami itt van mellettem
Közhelyes lenne, de kit érdekel?
hogy a zenével én mit érek el.
Szívügyem a zene, nem biznisz, nem játék
síromig kísér, jobbat nem találnék
Te mond meg hogy, mit csinálsz most?
problémák között magadban zokogsz
Vagy hallgatod ezt a zenét
és küzdesz hogy a célod elérd
Hát melletted vagyok, ezt ne felejtsd el
szurkolok szívvel és szeretettel
Refrén
Voltam már mélyen, tudom hogy minek
mert azóta már magamba hiszek
Megmondtam tavaly: talpra fogok állni!
legalább én odamerek a tükör elé állni
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
