|
|
|
| Előadó: | DSP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hajdú Imre Krausz Attila Weber Martin Molnár Csaba (Fura Csé) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | underground rap |
| Címkék: | Keressük! |
Fura:
Szín kell a napba, ha nem iszol de piti
szürke lesz akár egy grafitos graffiti
az élet kapa ha depi vagy pepita
a slepp a semmiből lett nagy mint evita
hevíti a belemet a piám
szerintem evidens, hogy a slepped deviáns
maradjál, ne siess el, after a restiben
addig amíg van kraft minden pesti est ilyen
nem nyom a nyomor ha a gyomor begörcsöl
meg van a gyógyír: go Gödör, egy vödör sör
a bölcsőm lesz majd a koporsóm
életem töltöm, míg ki nem fogy a korsóm
tömeget növelünk mint a kelesztő
nem egy sör kísérő kell a sok felestől
mint a lejtett, talajon elejtett garas
úgy gurul ki a zseton a kezemből
Dipa:
ha belép a pesti slepp húzd le a reluxát
ez több mint rap nem egy számunk himnusz lett az utcán
ha lenézünk a parkba legalább hajnalig eltart
a gangem eredeti, betegebbek mint a Ken park
kurva hétköznapok hiába iszom a lattét
nyomott vagyok napközbe mint egy poháralátét
a könnyű pénzt szeretjük, nem ami nehezen jött
hogy tegyek félre kifolyik a lé a két kezem közt?
ha kimozdul a sleppem, gyakran mulat este
tönkre tesz az igen ember élet Budapesten
éjszakánként fejre áll az élet velünk
mi nem partyzunk úgy hívjuk hogy férgeskedünk
egyszer fent egyszer lent de sose leszek nullán
a zene a barátnőm, a pénz meg a kurvám
néha előre megbánom azt is amit teszek majd
az enyém az veszett fajta nem az aki fejet hajt
Bom:
bonyolult a térkép, megyünk mindegyik égtájba
de te csak kövesd a Dunát, az elhoz Békásra
ott ébred a sleppem, mindig máshol vonul fel
iszunk amíg el nem fogy vagy amíg mi nem fogyunk el
a faszom megint az tör... amnézia egy huszasér
keresztet vetek rá, vár a Hanyagba a FuraCsé
durrantunk egy doboz sört, de sose elég egy sör
aki megérzi az ízét, az már sose lép le Pestről
az ember azért tekinti a társának a telepet
ha kirakja a kezét kajak rászállnak a verebek
kirongyol a lépőből, lekezel és megered
meredek a tempó, keresztbe szelik a tereket
jövünk, megyünk, otthon vagyunk, ez a mi helyünk
film lehetne abból, amik megtörténnek mi velünk
pörgés van ma BP-n a flyeren a mi nevünk
sokan jöttünk, nem elég a te pakkod hogy kilegyünk
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
