|
|
|
| Előadó: | Copy Con |
|---|---|
| Album: | Szolnok city |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pintér Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Chameleon Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Copy Con bébi a színpadon fenn A raggazin lüktet,
Ha ez dob fel, gyere ide haver énekelj.
(Nananana...)
Végre újra együtt minden haver,
Úgy mint régen a kőpadoknál, az ólban a lakótelepen,
Hogy megváltozott minden, az óra tiktak körbejár és a kutya horpad az ürességtől,
Én [???] rám talán... talán. [?]
Pedig én még emlékszem milyen volt, emlékszem a szavaira, hogy dalolt,
Hé emlékezz te is testvér,
Ha a szemed behunyod, mond meg mit látsz akkor:
Reggeltől estig lent van a banda,
Esténként az antikban fakadnak dalra,
Ha éppen eszükbe jut, fújnak a falra,
Utána hoznak a francba... haza.
Ez az élet mára már elmúlt, kilométerek úsztak közénk,
Ez sajnos így alakult, de senki nem tehet róla.
Húdejo is volna ha a holnap minket nem blokkolna,
Szarni minden gondra, ugyanúgy ahogy szartunk rá gyermekkorunkban.
Pedig még őriz rengeteg titkot, nem egyet, nem kettőt, egy milliót,
Előttünk egy teljesen új világot nyitott, ezért szerettünk mi lakni ott.
Régi nyarak, régi arcok régi hangok, régi kutya[???], régi telepen,
Régi terek, régi bulik, régi szél fúj, még mindig ott lent, lenn a tereken.
Akárhányszor erre járok, még mindig fáj a szívem, akár hányszor szóba jön, én tudni fogom milyen,
Akárhányszor nézek itt a tükörbe bele mindig másképp rajzolok [???]
Annyit adott nekem, amennyit csak lehetett,
örökre bennem marad mennyire szeretett.
Üzen a kőpad, mindennap nyár, mindennap ugyanaz, de mindennap más,
Egy helyen azok akiket örökké szeretni fogok, a legnagyobb emberre, a Csajokat [???]
A legszebb emlékeim idekötnek, innen jönnek a képek, szemembe könnyek.
Régi szél fúj, a szívem belesajdul, néha éjszaka a honvágy kurvára feldúl,
a lemenő nap fényében fájni fog piszkosul, hogy előbb vagy utóbb minden jó elmúlik.
Egykor a telepen a békében éltem és néztem a tévében, hogy máshol a világban milyen szar helyeken élhettek.
Ideköt a vér, ide köt a hold, ide köt a jó és ide köt a rossz,
Idehúz a szívem szava, az utcáknak poros zaja, idehúz hát minden. Hidd el.
Lenn a telepen, régi tereken, cigit tekerem és gyűlnek a Haverjaim egyre többen,
A gyönyörű illata felszáll, aki keres az engem a telepen megtalál.
Lenn a telepen, régi tereken, Cigit tekerem és gyűlnek a haverjaim egyre többen,
A gyönyörű illata felszáll, akI keres az engem a telepen megtalál.
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
