|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Hip hop |
| Címkék: | Keressük! |
[-Bajna-]
bevezető:
Trianon, 1920. június 4.
A világtörténelem egyik legnagyobb szégyene
Igazságtalansága és kegyetlensége
Határon túli magyar vagyok
Egy kisebbségben élek és halok
Faji megkülönböztetést kapok
Egyenlőtlen esélyű rossz napok
Elég a saját generációm ahhoz, hogy bajt lássak
Kiölik a magyart a lelkünkből bajtársak
Mindig lesznek újabb reményteljes hajtások
Az elmúlt évtizedeknek egyszer majd sírt ások
Porlik a szikla, de el nem veszünk
'Mikor ledőlnek a határok, mi ott leszünk
Lehet az egész nagyvilág ellenünk
Nem állíthat meg senki, a lelkünk a fegyverünk
Szent hitünk meg nem törött
A magyar föld mindenek fölött
Elment a tatár, elment a török
Trianon sem lesz örök
Testvér...
[-Bedett refrén-]
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
Halld meg nagyvilág, halljad dalunk
Ez az otthonunk, itt élünk, halunk
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
[-Bajna-]
Nem élhetek veszteg, magamból kiadom
(...) veszett el, vesszen Trianon
[-FankaDeli-]
A szívem dobban, ahogy a föld alattam
Életet vetettem, halált arattam
'Hol gőgös nagyurak játszottak istent
Egy volt a tervük: elvenni mindent
Harcol, vagy összefog magyar a magyarral?
Jó borral jössz-e, vagy helyette agyarral?
Fanyar vigyorral nézem a térképet
Hogy a népem majd mikor húz vészféket
Gyilkos tolvajok törnek ránk mindennap
Testünkből zabálnak, vérünkből vígadnak
Trianon: egy megátkozott szó a fejfán
Kárpát medence, vagyis abszurdisztán
Egy napon majd jövünk, és kerítést bontunk
Hiába húzzuk, mert ez lesz a sorsunk
Halált fogok vetni, hogy életet arassak
Ne felejtsd el, miért születtél szabadnak!
[-Bedett refrén-]
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
Halld meg nagyvilág, halljad dalunk
Ez az otthonunk, itt élünk, halunk
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
[-Bajna-]
Nem élhetek veszteg, magamból kiadom
(...) veszett el, vesszen Trianon
[-Sancy-]
Kis gyermek boldogan magyar zászlót lenget
Szívemben a dobbanás téged is megrenget
Rengeteg remény, rengeteg álom
A szebb jövőt veletek ugyanúgy én várom
Harcosként élek, a hazámért egy ima
Hagyom, a papír a kék tintát beigya
Ezért írok, újra legyen ez egy hatalom
Kiáltsd velünk testvér: Vesszen Trianon!
El lettünk nyomva, egymásnak maradtunk
Évek múlva ne az legyen, hogy mi feladtuk
Az Isten segít minket, ha hisztek ti is benne
A hazánkért, ha nem mi, ugyan ki, mit tenne?
Felkel a Nap újra, vele együtt a remény
Barátom, a megmentő te legyél
A harcmezőre bátran, fokossal a kezedben
Piros, fehér, zöld színek játszódjanak szemedben
[-Bedett refrén-]
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
Halld meg nagyvilág, halljad dalunk
Ez az otthonunk, itt élünk, halunk
Egyet érzünk legbelül, együtt vagyunk
E föld, amit a gyermekeinkre hagyunk
[-Bajna-]
Nem élhetek veszteg, magamból kiadom
(...) veszett el, vesszen Trianon
Jobb életet teremtsen
Írtsa ki a fekélyt
Testéből a nemzet
Így adva fiainak
Szebb magyar jövőt
Életet, érted élünk
Drága hon, vesszen
Vesszen Trianon!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
