|
|
|
| Előadó: | Szenes Iván |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szenes Iván |
|
Lőrinczy Pál |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | retro [+] |
A lecke kezdetét veszi,
Ha jól fülel, megérti,
A horgászmunka módszerét.
E hosszú botról tudni kell,
Hogy rá zsineggel fűzi fel
A horgot s a hal eledelét.
Ha rajt van a horgon a kis giliszta,
A dobozt tedd a földre vissza,
A horgod messzi vízbe vesd,
Amíg a zsákmány felmerül,
A horgász bágyadtan csücsül,
És közben gondolkodni kezd:
Refr:
A nagy hal mindig megeszi a kis halat,
Ez ősidőktől így megy már a víz alatt,
A süllő a csukának jó falat,
De aztán jön a harcsa,
És a csukát is felfalja.
Nagy halak és kis halak közt szüntelen
Így folyik a legádázabb küzdelem.
A harcban végül is a háziasszony győz,
Ki ebédre vagy vacsorára halpaprikást főz.
Próza:
Na, kérem szépen. Most következik a gyakorlat. Mindenekelőtt tessék leutazni a Balatonhoz. A Dunát nem ajánlom, mert hideg és nekünk nincs szükségünk náthás halakra. Az első, amit a balatoni fürdőhelyen meglátunk…szó sincs róla, nem a víz, hanem egy plakát. De milyen plakát?
Ronda plakát! Egy fuldokló óriási égő fáklyát tart a kezében, a szöveg pedig arra int: Gyújtsd meg a csónakban lévő fáklyát, ha viharba kerülsz. Nem is tudom, hogy képzelik el. Sötét éjszaka, a Balaton közepén felborul a csónak. A hullámok agyon pofoznak, maradék erőmmel kapaszkodom a csónak farába, majd eszembe jut a plakát, elengedem a csónakot, meggyújtom a fáklyát és égő fáklyával jobbomban elsüllyedek. Élt 28 évet, fáklyatűz mellett pusztult el.
Beszéltem egy emberrel, aki megfulladt, aki azt mondta, nem kell fáklya. Ha az ember már meghal, legalább ne lássa. Persze, ha a vihar előtt egy nappal gyújtjuk meg a fáklyát, akkor nincs semmi baj. Legfeljebb kicsit megégeti magát. És aztán másnap ott áll, megfürödve, a Balaton közepén, éjjel, viharban és sehol egy fáklya. Még elképzelni is rossz. De ne erről beszéljünk, ezt csak úgy megemlítettem.
A horgász fő kelléke a türelem. Ajánlatos az első gyakorlatokat otthon, lavor mellett elkezdeni. Persze fokozatosan. Később már kádban is lehet. Az első nap csak egy órát horgászunk. Aztán naponta 10 perccel többet és ha valaki már tud
3 órán át türelmesen otthon a lavor mellett ülni, az megkezdheti nyomban a Balatonban a tényleges horgászást. Mi történhet? Legfeljebb nem fog egy halat sem és otthon érzi magát.
Amit a nagy és kis halak küzdelméről elmondtam, az a nagy halak megették a kis halat. A világ egy részében ez még ma is így van. De azok a horgászok csak addig fognak ugrálni, míg a végén kifognak majd valamit.
De nem erről akartam beszélni, hanem arról, hogy
Tralala, nemcsak a vízben volt divat nálunk, hanem a szárazon is.
A szakma és azon zenei kritikusok, akiknek már volt szerencséjük meghallgatni az új albumot, egyöntetűen pozitívan fogadták és felemelő cikkekben ünneplik a „Memory Of Our Future” című, új kiadványt, méltatva annak zenei gazdagságát és művészi mélységeit a prog-rock hazájában, Angliában, és a fusion jazz kiemelkedő területein is: az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a lemez új szintet képvisel a műfajban, és az egyértelműen kihagyhatatlan. Rajongók milliói várják izgatottan, hogy végre hallhassák az albumot, amely május 10-én jelent meg világszerte.
„Az album lineupja nagyjából mindent elmond, amit a zenei kifinomultságról és a szakmai tiszteletről tudni kell, amit Mandoki zeneszerzőként, zenekarvezetőként és munkatársként diktál”
– áll a The Prog Report legfrissebb kritikájában.
„Nagyon várjuk „A Memory Of Our Future” megjelenését, a „Blood In The Water” című dal izgalmas meghívást jelent ahhoz, ami egy igazi és mély zenei utazás ígéretévé válik” -nyilatkozta Phil Aston zenei kritikus.
„A fantasztikus dalok mélyen tükrözik Leslie Mandoki látomását arról, hogy hidakat építsen a progresszív jazz-rock éles szövegeivel, illetve kemény megjegyzéseket tegyen a korunk társadalmi kihívásaira…”
- mondta Paul B. Birch angol zenekritikus.
Több mint három évtizeddel megalakulása után a Leslie Mandoki által vezetett Mandoki Soulmates zenekar nemcsak zenei áttörést hozott az új "A Memory Of Our Future" című albumával, hanem precizitást is, mely a szenvedély csúcsát képviseli, egy igazi hangtechnikai mesterművet. A teljes korongot analóg eszközökkel rögzítették és állították elő a kezdetektől fogva az utolsó pillanatig, hűen megőrizve a művészi folyamat autentikus élményét az első hangtól a kész bakelitig. „Ez az analóg hangzás esztétika még egy telefon kis hangszóróján is átjön ebben a digitális világban ahol a legtöbben streamingben fogják hallgatni…Egy kézzel, töltőtollal írt levél a közönségünknek” – nyilatkozta Leslie.
Újdonság, hogy egy 80 perces, egy központi gondolatra épülő album elkészítése ritka vállalkozás napjaink zenei világában beleértve azt, hogy az anyag tisztán, analóg jelfeldolgozással véglegesedett a mikrofontól a keverésen és maszteringen át a vinyl lakkvágásáig.
Egy kontinensen átívelő projekt volt ez, hiszen a Starnbergi-tónál lévő Mandoki-stúdióban már lekevert analóg mesterszalagot a híres Greg Calbi (John Lennon, Bob Dylan, Paul Simon, Bruce Springsteen) finomította tovább Leslie-vel a New York-i Sterling Sound masztering stúdióban, míg a bakelit masztert az Emil Berliner Studios-ban keverték. Mindkettő garancia arra, hogy az LP kiválóan megfeleljen minden speciális audiofil igénynek.
A napjaink zenéjében ritka rögzítési és produkciós folyamat alkalmazásával sikerült az együttesnek egy melegséget és vibráló hangzást megörökítenie, ami gyakran hiányzik a digitális felvételekről.
Az „A Memory Of Our Future” összességében olyan változatos zenei művet teremt, mely a progresszív zenétől a jazz rockig terjed és ötvözi a kompozíciós érettséget, a játékos könnyedséget, valamint a művészi szólókat izzó feszültségével és mélyreható társadalmi, politikai szövegeivel.
A Mandoki Soulmates a rock és fúziós nagymesterek generációkat átölelő szuperbandája - melynek tagjai az alapító, Leslie Mandoki mellett: Ian Anderson (Jethro Tull), Mike Stern, Al Di Meola, Randy Brecker, Till Brönner, Bill Evans, John Helliwell (Supertramp), Cory Henry, Richard Bona, Steve Bailey, Simon Phillips (Toto), , Tony Carey (Rainbow), Nick van Eede (Cutting Crew), Jesse Siebenberg és Mark Hart (mindketten a Supertrampből) - egy olyan összefogás, mely az emberiség egységéért emel szót a megosztottság útvesztői közepette.
Az „A Memory Of Our Future” albummal a Mandoki Soulmates egyedülálló módon ötvözi a zene legmagasabb minőségét a maga társadalmilag és politikailag releváns üzeneteivel. Ez a lemez nem csupán a progresszív zene és a jazz rock rajongóinak szól, hanem minden olyan embernek, aki igazi és hiteles zenét keres.
A Fekete Hattyú borítója már önmagában ikonikus szimbólummá vált. Leslie szerint "itt vagyunk a válságok zuhatagában háborúkkal, járványokkal és geopolitikai hatalmi játékokkal, ahol a Fekete Hattyú közöttünk landolt."
Magyarországon a lemez előrendelhető az MG Records oldalán: https://lnk.to/MandokiSoulmates_AMOOF
Háttér az eddigi felvezetőkről
1) A "Blood In The Water" és az "Enigma Of Reason" dalok azon időkre emlékeztetnek, amikor a normális élet elveszett, és félelmeink realitást nyertek.
2) A "Devil's Encyclopedia" nemcsak egy kiáltvány a totalitarizmus és az agresszió ellen, hanem figyelmeztet a közösségi média propaganda hatásaira is.
3) „The Big Quit” refrén soraiból: „Nehéz idők kemény embereket nevelnek, Kemény, bátor emberek könnyebb, szebb időket teremtenek, a könnyed idők könnyelmű generációt nevel fel, és a hanyag, könnyelmű generáció nehéz időket teremt megint. Ebből az ördögi körből nem találjuk a kiutat”.
4) „We Stay Loud" című dal felhívás arra, hogy bátrak legyünk, és ragaszkodjunk a szenvedélyünkhöz, amellyel a konformitás helyett a zajos ellenállást választjuk.
Fotók: Mandoki Soulmates
