|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Csapó kettő |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) Ács Róbert Nyári Roland Somogyi Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.Versszak (Horus)
A semmi közepén, az üveghegyeken túl,
Túl a nagy tengeren egy kis malac túr.
Született valaki, nem tudta hová került,
Az orvosok arca is mosolyra derült.
A pólyából két nagy fül mi kilátszott,
Ordítottam, valami akkor is bántott.
Tudtam, hogy nem jó helyre kerültem, de láttam,
A szarból kell majd felépítenem váram.
Nőttem, nőttem, faltam az éveket,
Okoztam a szüleimnek kellemetlen perceket.
Felnőttem, na de megállj!
Megmutatom magamat, megjöttem!
Itt állok csapatban, mikrofon a kézben,
Három táj fenegyereke teljes egészben.
Bajban, vészben, együtt a tengeren
Evezünk a tutajunkon ismeretlen vizeken.
A semmiből jöttünk, talán arra is tartunk,
De bízom nem így van, na hadd halljuk!
CoD, itt a bandám,
Ha veletek vagyok, a nap vigyorog rám.
Bolondos dallamok a csillagok ölén,
Nem egyedül állok már a világ közepén.
Ez az én csapatom, ne feledd te se,
Rosszul gondolod, ez nem csak egy mese!
Refrén (Horus)
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Tetszik vagy nem tetszik itt vagyunk barátom,
A távolság fáj, de mi átugrunk a gáton.
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Míg itt vagyok addig mi a szívemen a számon,
Nagyot vállaltam, de még élek nem bánom.
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Három szív most száll fel az égig,
Kapaszkodj belénk, mi kísérünk végig.
2.Versszak (Shady)
Megjöttem csupaszon, elkísér kukacom,
Ha többet nem utazom, lesz egy kis kupacom.
De hogy ne legyen unalom, az okosságot ugatom.
Mondandóm tudatom rímekkel nem fukaron.
Partin és mulatón az időmet múlatom,
Az új utat mutatom, hogy túlláss a Tupac-on.
A bulizás a jutalom, a lábakon nincs uralom,
A pörgés lesz úrrá hölgyeken és urakon.
Nem árulok el vele nagy titkot,
Hogy a CoD nem pop, hanem hip-hop.
Szállnak a szavak, a rímek, a betűk,
Hallgatni arany, figyeld a síró hegedűt.
Nem vagyok egyedül, a kiscsapatom összejött,
Rohadt távol egymástól, de a zene ami összeköt.
Barátot szerencse hoz, szükség próbál,
Megmentenek, mikor a hóhér kötelet lóbál.
Sokszor nem értem, de valamit elértem,
Anyu, apu, itt vagyok, figyeld a zenében!
Még a kabalababámnak is könnycsepp a szemében,
A fene se tudja, hogy még mivel tetézem.
Magányos estéken a párnámat becézem,
A legkisebb fiúnak nem ez volt a mesében.
Ha csak álmodozom, az életet lekésem,
Sok minden múlik a reggeli kelésen.
Refrén (Horus)
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Tetszik vagy nem tetszik itt vagyunk barátom,
A távolság fáj, de mi átugrunk a gáton.
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Míg itt vagyok addig mi a szívemen a számon,
Nagyot vállaltam, de még élek nem bánom.
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Három szív most száll fel az égig,
Kapaszkodj belénk, mi kísérünk végig.
3. Versszak (Carp-e)
Egy könyv, egy sor, egy mondat, egy dallam,
Egy álom, egy mese, én mind ezt akartam.
Egy zene, egy ütem, egy rím, csak egy érzés,
Ez ellen hidd el nekem nincsen kiképzés.
Bíztam benne, hogy ez lesz az esélyünk,
Amit csak szeretnénk majd mindent elérünk.
Egy szó, a távolság már a csapatunk része,
Már ő is beleszőtte magát ebbe a mesébe.
Esélye csak akkor van ennek az egésznek,
Ha súlyát egyszer te is megérzed.
Mert ebben a mesében mi vagyunk a hősök,
Három jó barát, és nem csak ismerősök.
Ez itt nem álom, ez az életünk hallhatod,
A lemezen a zenének a barátság tart bakot.
Nem maradt másom, csak ahogy a vásznon
Lepereg előttem és nem lesz már barátom.
És tudom, ha feladnám nem maradna semmi,
Így nem kéne feledni és az értelmet keresni.
Csak maradna egy dal, amit érdemes szeretni,
És szólna értem, azért, hogy bizonyítsa énem,
Hogy bizonyítsa, amit csak tudtam elértem
Nem kellett kérnem és most sem kell tennem,
Hogy bocsáss meg, mert én az álmom követtem,
Egy mese amit élek, ne álmodd meg helyettem!
Refrén (Horus)
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Tetszik vagy nem tetszik itt vagyunk barátom,
A távolság fáj, de mi átugrunk a gáton.
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Míg itt vagyok addig mi a szívemen a számon,
Nagyot vállaltam, de még élek nem bánom.
Ez nem csak egy mese, ez nem csak egy álom,
Egy történet melynek a végét nem látom.
Három szív most száll fel az égig,
Kapaszkodj belénk, mi kísérünk végig.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
