|
|
|
|
|
| Előadó: | Tavaszébredés (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Szilárd Kerényi Miklós Gábor KERO |
|
Duncan Sheik |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[MELCHIOR]
Odaérsz, egyszer talán
Ahol nincs már, ami volt
Vár egy ismeretlen part
S míg sodor a szél, némán les rám a hold
[MORITZ]
Odaérsz, egyszer talán
Ahol nincs több bénaság
Vár egy titokzatos part
Hol egy bölcs világ zengi feléd dalát
[ERNST]
Ne félj! Érj hozzám!
Most ez jó így, égi gyönyör
Most talán még
Uram, de szép
Most ott lejjebb fügét lelhetsz
[MORITZ](beszéd)
Nemi szervek… nemi… nem i… nemi. Hahahaha, ez annyira lehangoló. Vagyis tudod arra gondoltam, hogy egyszercsak minden…
[MELCHIOR](beszéd)
…minden megnő, feláll… Moritz a férfi kielégülése ehhez képest ízetlen izzadság. De ezzel nem azt akartam mondani, hogy…
[MORITZ](beszéd)
Nem, nem, én sem azt mondtam, hogy ezt nem akarnám…csak, csak… nem, én ezt nem akarnám… soha nem akarnám…
[MELCHIOR](beszéd)
Moritz?
[MORITZ](beszéd)
Muszáj mennem!
[MELCHIOR](beszéd)
Ne, Moritz, én…
[MINDEN NŐ](beszéd)
Melchior, mi történt?
[MELCHIOR](beszéd)
Semmiség anyám.
[MINDEN NŐ](beszéd)
Hát, elég sápadtnak tűnt. Úgy látszik, hogy az ógörög mégis megártott neki.
[OTTO]
Odaérsz, egyszer talán
Ahol te állsz fényben már
Ott a parton rád talál
A csók meg a vágy és a többi is megáll
[GEORG]
Odaérsz, egyszer talán
Ahol a sírás elapad
Szétdúlt álmok közt a part
Győz a remény, hogy itt a test szava
[EGYÜTT-MELCHIOR]
Ne szólj – ne szólj
Csak érints – csak érints
Hallgass kérlek – és nyugtass még
Bocsáss meg nekem, nézd
Fogadd el hát lelkem porát
És hallom majd mit is súg az éj
Ne szólj - csak érints
Most jó így – most jó ez így
Égi gyönyör
Te vagy a fény
Szeretlek én
Habár a bűn sír az égen
Ne szólj – csak érints
Most ott lejjebb, hol a bűn vár
Szeress – szeress
Lejjebb, lejjebb
Sóhajt a szél
Mit súg a szél
Sóhajt a szél
Mit súg a szél
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
