|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | ...LélekJelenLét... |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 3:59 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc Wirth Attila |
|
Wirth Attila (Dj Coma) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ne mutogass senkire, magadnak csináltad,
Az egész életed, az összes hibádat.
Minden gondolat, ami csak megfogan,
Egyszer visszatér, szó nélkül berobban.
Nem kér elnézést és nem is kopogtat,
Szerinted mi vár rájuk, ahogy loholnak.
Visszatértem az erdő mélyéről,
Hogy elvonjam figyelmed a TV-ről.
Egyedül magamért ébresztem lelkedet,
Mert így ahogy vagy, mit kezdjek Veled?
Holnap máshogy lesz, ismétlés nincsen,
Megannyi állomást én is öröknek hittem.
Már nem izgat semmi, kiégtek napjaid,
Póker az életed, dobnád a lapjaid.
De a játék nem áll meg, elér a változás,
Igaz, ahogy mondják, mindig van új leosztás.
Ki szeretne Téged, ha magad se szereted,
Elástad a lényed, csak játszod a szereped.
Lásd a valódi életem, nem ezt akartad,
Mert én is átlátok Rajtad.
Ki szeretne Téged, ha magad se szereted,
Elástad a lényed, csak játszod a szereped.
Lásd a valódi életem, nem ezt akartad,
Mert én is átlátok Rajtad.
Részegen kemény vagy, spiccesen bátor,
Ha a tegnapon rágódsz, mit vársz a mától?
Azt mondod, túlbonyolítom a dolgokat,
Pedig ez egyszerű, az a sok gondolat.
Nem is a sajátod, Ők rakták fejedbe,
A net, a TV, a szennylap a kezedbe.
Mondanám, dobd el, de olyan okos vagy,
Még a leleplező könyveket is olvastad.
Érted a világot, ismered a rendszert,
Mégis nézed a ruhát, de nem látod az Embert.
Nem fogod bántani, amit kell elmondtam,
Nézz körbe, és lásd magad a betonban.
Fák helyett lámpák és KRESZ táblák állnak,
A busz ajtó csukódik, senkire se várnak.
Ha lelassulsz lemaradsz, ez a törvény,
Elsöpri életed az a halálos örvény.
Ki szeretne Téged, ha magad se szereted,
Elástad a lényed, csak játszod a szereped.
Lásd a valódi életem, nem ezt akartad,
Mert én is átlátok Rajtad.
Ki szeretne Téged, ha magad se szereted,
Elástad a lényed, csak játszod a szereped.
Lásd a valódi életem, nem ezt akartad,
Mert én is átlátok Rajtad.
Az életet élni kell, nem várni a halálra,
Nézd, ahogy félelmeid ejtenek csapdába.
Pedig a rettegés csak egy ócska délibáb,
Nem vagy egyedül, ettől szenved a fél világ.
Az élet fájdalom, mert mindig csak sóvárog,
A szabadság után mégis szorítja a korlátot.
Nem mer lábra állni, marad a fészekben,
Elevenen hal meg, csak a teste van életben.
Soha nem akartam senkit sem bántani,
De ha nem kérik Tőled, nem tudsz csak ártani.
Segíteni nem lehet, ha a másik nem akarja,
Az ego parancsait Ő még vénába kapja.
Kinyitod a szemed fájni fog a látvány,
Ahogyan mennek és taposnak át egymás hátán.
Köszönd meg, hogy érted amit ők nem értenek,
És ha példát mutatsz, lassan fel is ébrednek.
Ki szeretne Téged, ha magad se szereted,
Elástad a lényed, csak játszod a szereped.
Lásd a valódi életem, nem ezt akartad,
Mert én is átlátok Rajtad.
Ki szeretne Téged, ha magad se szereted,
Elástad a lényed, csak játszod a szereped.
Lásd a valódi életem, nem ezt akartad,
Mert én is átlátok Rajtad.
