|
|
|
| Előadó: | MC DC feat Cecília K.-S. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Veres Róbert |
|
Subecz Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap,freestylrap |
| Címkék: | Keressük! |
A kezdet kezdetén a sorsom velem ....
Nézz rám és egyből láthatod olyan, mint a többi ember biztos nem vagyok, de nem kérek sajnálatot.
Nem kell a szánalom, magasról .... bármi történt eddig mindig segítettem magamon ez ezután is így lesz, bárki bármit tesz, egyet ígérhetek: DC mindig veletek lesz!
És bár néha fájnak dolgok és a magány is rossz itt van a zene, ami mindig feloldoz, állj meg egy percre és gondolkozz el rajta a Te sorsod jobb lett nem lett el így ....
Adj hálát az égnek, mert engem sokszor semmibe néznek, röhögnek rajtam a hátam mögött, olyannak gondolnak, akit az élet már lekörözött, de ez nem így van, sőt ellenkezőleg, majd
Beintek én egyszer a sok nagymenőnek (nagymenőnek)
Refrén:
Csak egy hang mi elér hozzám, mégis bennem él
Úgy érzem símogat, de távol van mégsem ér.
Igaz mondatok szorosan ölelnek,
De minden szó csak cseppje a tengernek.
Már eltelt egy pár év és csökkent a fájdalom, de néha könnycsepp gördül végig most is az arcomon, nem én sírok, a lelkem könnyezik, de akik nem ismernek, de azok meg sem érthetik, sokan boldogok, de vannak, akik nem én az utóbbihoz tartozom, azt hiszem.
Igaz vannak szép napok, kellemes percek, jó pillanatok, és igaz érzelmek, de ebből kevés van.
De Te úgysem érted ezt meg (úgysem érted ezt meg).
Csak egy hang mi elér hozzám, mégis bennem él
Úgy érzem símogat, de távol van mégsem ér
Igaz mondatok szorosan ölelnek
De minden szó csak cseppje a tengernek.
Neked mindig volt valakid, nekem soha nem volt senkim, egyedül voltam mindig mégse csüngtem senkin.
Igaz vannak barátaim, akik mellettem állnak bármit is csináltam mindig az él oldalamon álltak
Köszönöm nekik, tényleg szívből és a jövő bármit hoz a mérleg mindig az ő oldalukra dől és itt vagyok, a színpadon állok rímeket faragva valóra váltsak egy álmot, és ha a
nevemet kiáltod, azt hiszem, hogy sikerült, hogy hikkel semmibe nézned, remélem ,hogy sikerült, de ha mégsem elmondom újra meg, újra mert egy magamfajta MC csak az igazat mondja
és aki ezt nem hiszi el az jobb, ha átgondolja (jobb ha átgondolja)
Csak egy hang mi elér hozzám, mégis bennem él
Úgy érzem símogat, de távol van mégsem ér
Igaz mondatok szorosan ölelnek
De minden szó csak cseppje a tengernek.
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
