|
|
|
| Előadó: | Artoscsaba feat. Copy Con & FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Artoscsaba:
Az ablakból szeretem nézni ezt az esőt,
utálom a gólt amit lesből rúgtak, kiszúrtak velem, és ismerem magam,
hogy lesz buktató, de nem leszek udvarló az udvarból, kivágom
a mikrofon, a gitárom, erről szól száztíz álmom,
a dobom érzés, késés vagy picit siet,
a hip hop újjászületés és a sír lett nekem,
a tripla X a korom, nem márka jelzés,
Csabától egy trek, amit felvés agyad falára,
a beatnek szakálla is lehet,
ne erőltesd, de tervem van veled,
szeret, nem szeret, lassan nincsen szirom,
a balhét a békességemmel szítom,
eget alkotok torkom szakadtából,
más a véleményem erről a szakmáról...
Refrén: (Feri)
Olyan régen volt már tavasz,
Olyan régen voltam már kamasz,
Olyan régen mondtad már, hogy maradsz,
Feri nem paraszt, csak szemtelen....
Mc Gőz:
Minden egyes szó amit kigondolok fejben,
minden egyes rejtett infó a nyelvben,
amit kimondok csak sejtem,
te meg csak érzed,
az is lehet, hogy csak egy részlet,
ami megfog és véged,
mindkettőnkben él tovább, mint egy képlet,
amiben te vagy az A én meg a B, érzed?
és ki tudja mi lesz a Cnégyzet?!
a hip hop miatt dobom el a széket,
és érzem, hogy tennem kell valamit, ami szívből jön, soha nem hamis,
Gőzy ilyen volt, mindig ilyen marad, ez az én számom csakis...
Refrén
Boomduck:
Mindig úgy próbáltam reppelni, mintha az eső alatt állnék,
magamból egy darab, plusz belőled egy árnyék,
amit átölel egy szivárvány, ez a balkán gyümölcse,
süket szobában, izzadva reppelünk egy ferde tükörbe,
amit visszahallasz, egy hangos napló egy lemezen,
a narrátor a lelkünk, az életünk egy szerepben,
ez egy forgatókönyv nélküli történet,
csak egy darab, nem alkot körképet,
de megmarad örökké, beleivódik a korba izzó vörös bélyegként,
ha angyal lettem volna, most szarvakkal érkeznék,
de magam elé engedlek, gyere hallgatlak, mondd végig,
amíg a nap kerül minket, ezernyi hold vérzik,
próbál az eső alá bújni, erőt venni más hibájából,
betört üveg alatt kilábalni, más szilánkján,
utána szerte szórják a fájdalmat, elbújva az erdőben,
én itt leszek örökké, emlékezve az utolsó esőre...
Refrén
FankaDeli:
Reppelve szóltam, de nem a reppereknek,
pár sztorim írtam le az embereknek,
huszonhárom innen, negyvenöt onnan,
az életem napról napra, száznyolcvan fokban,
hip hopot csinálni nem is olyan könnyű,
főleg olyat, hogy ne lássanak a könnytől,
mintha könyvből olvasnám a sorokat,
az életünk lemezeken képnélküli sorozat,
pont olyat ne akarj, amilyet már láttál,
amerika más világ, a balkán ami rád vár,
a lemezem egy ezres, ez az ára nem az értéke,
sok fiú és lány kapaszkodik bele két kézzel,
ez nekem jól esik, erőt ad sokszor,
példának születtem, a sors maga után vonszol,
elrettentő sebeim intőjelként véreznek,
a szivárvány színei reményként érkeznek...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
