|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Magyar földre |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Köszönöm neked, anyám és apám ... köszönöm istenem a mindent mit adtál ...
Köszönöm nektek, kik értitek soraim ... a kiskörúton szórjátok szét poraim ...
És most még, köztünk sok ki fél ... de a magyarok napja jön, a magyarok napja kél ...
A gangon ültem apámmal, ő kőbányai sörrel, mesékkel tanított, nem hazug történelem könyvvel
Ödön bácsi hóbortja, a türelem és még, hogy nem okoskodott soha, amíg nem néz szét
Bent várt a kandalló és én rakhattam a tűzre, türelemmel figyelt, és ha kellett elbetűzte
Ezerszer is újra, Feri, ne siess mert azzal csak haszontalan dolgokkal lesz tele mögötted az asztal
Ahogy parázsból a gesztenye, úgy pattant a szikra, hogy megfogadjam tanácsát ne csak úgy tegyek mintha
Hiszen a lehet, és a talán sehova nem vezet, és bár tudom édesanyám, egészen mást tervezett
Vilma néni úgy gondolta fiát nem bántja majd senki, de valahol mélyen tudja ennek, így kellett lenni
Ha én elmegyek majd innen, ha nem ír többé tollam, elhiszitek vagy sem, de minden mondatomban
Ott volt a szeretet, a valóság és a remény, és hogy fel is is fogod egyszer kobakod bármennyire kemény
Köszönöm hát nektek, édesanyám, édesapám, hogy fapuskával állhattam ott a kiszuperált ladán ...
Refrén:
Köszönöm neked, anyám és apám, köszönöm istenem a mindent mit adtál
Köszönöm nektek, kik értitek soraim, a kiskörúton szórjátok szét poraim
Köszönöm neked, anyám és apám, köszönöm istenem a mindent mit adtál
Köszönöm nektek, kik értitek soraim, a kiskörúton szórjátok szét poraim
25 évesen miért köszönök meg mindent? istenem hisz csak te tudod meddig vagyok itt lent
A vérem bizony pogány, de a szívem árpád-sávos, bár hiába ébredek ha mögöttem alszik a város
De imádkozom és hiszem, hogy megértik majd egyszer, nem az eszköz számít, csak hogy mit is akartam a rap-el
Hisz annyi mindent adtak, a magyarok, a világnak, cserébe fityiszt kaptak, sőt majdhogynem utálnak
Istenem téged tegezlek, te tudod mi az igazság, ami onnan ismerszik meg, hogy a beszédből kihagyják
Hogy miért élek még mindig, pedig kinyírnám magam, sok százezren hallgatták mégis alig értik szavam
Itt azt mondják hogy veszélyes a nemzeti oldal, de ha tudnátok a békés többség milyen tervet forral
Neo lettem vagy Morpheus? ezt döntsd el ott magadban, szétszakított az utca de hitemmel magam összevarrtam
A gyülekezet hazug, én kimondom mert tudom, láttam az igazi arcát nem csak belestem a lyukon
Egyszer elszámolunk tudom, ott nem menekülök én se, mégis köszönöm, hogy óvja utam egy angyal minden lépte ...
Refrén:
Köszönöm neked, anyám és apám, köszönöm istenem a mindent mit adtál
Köszönöm nektek, kik értitek soraim, a kiskörúton szórjátok szét poraim
Köszönöm neked, anyám és apám, köszönöm istenem a mindent mit adtál
Köszönöm nektek, kik értitek soraim, a kiskörúton szórjátok szét poraim
Én az éjszakából jöttem, bűnözők árnyékából, ott megtanultam a jövőt megkaphatod a mától
Hidd el több köztük a becsület, mint bent a parlamentben, de én sehova nem álltam mert én, a Fankadeli lettem
Kedve hallgató ha láttál, valaha ott a színpadon, biztos észrevetted ahogy folyik, arcomon az izgalom
A taps bizony nehéz drog, nem is tudnak élni vele, de én soha nem felejtem mit ér Vilma néni keze
Én köszönöm ha ott leszel, és köszönöm ha ott voltál, és a többire sem haragszom bár, bár tényleg megloptál
Ha nem másolnál lemezt, lehet fordítok a világon, mert rossz így végig nézni, sok kisfiún és kislányon
Pár évük van hátra és ők is tönkreteszik egymást, nézz rám és tényleg döntsd el, akkor lehajolsz vagy felállsz
A dicséret hízelgő, de sajnos nem követik tettek, Fankadeli rajongókból sokszor nézd meg kik lettek
Az ördög bizony nem alszik, az a szemét mindig éber, de Fankadeli Feri csak az úr színe előtt térdel
Én köszönöm ha értesz, és köszönöm ha megértesz, hiszen te voltál a szereplő minden egyes mesémhez ....
Refrén:
Köszönöm neked, anyám és apám, köszönöm istenem a mindent mit adtál
Köszönöm nektek, kik értitek soraim, a kiskörúton szórjátok szét poraim
Köszönöm neked, anyám és apám, köszönöm istenem a mindent mit adtál
Köszönöm nektek, kik értitek soraim, a kiskörúton szórjátok szét poraim
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
