dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Nemesis: A végzet ajtaja

Nemesis - A végzet ajtaja

off off off off off
Abraxas
Előadó: Nemesis
Album: Abraxas
Megjelenés: 1999
Hossz: 6:02
Szövegírók: Fábián Zoltán
Nagy György
Thorday Ákos
Pethe György
Szerecsen Mihály
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Gula Records Kft.
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 4, összesen 3527 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

A végzet ajtaja

Esősátor, benne a város
Könyörtelen utcáin át
Száguld egy gép egy gyenge nővel.

Sok üres év és mennyi kín,
Elmúlt, mert jött egy hír,
De ott a félelem az ismeretlentől,

És az út végén a ház-a Végzet.

Ez a ház, ahová hazajár
A Halál, és nincs bent más
Csak egy félholt gyermek s a halott férj.
A fiút kínozták,
Erre vall itt minden tárgy,
Anyja térden állva öleli át.

Minden kérdésre pár szó a válasz:

R.: December ajtaját nem éri fénysugár,
A múltnak ritmusát felejtsd el nincs tovább.
December ajtaján vezet az út tovább,
És egyre mostohább és egyre ostobább.

Míg az ajtó nyitva áll - félek!!

Megmentettél az álmoktól,
Ments meg magamtól!!!

R.: December ajtaját nem éri fénysugár,
A múltnak ritmusát felejtsd el nincs tovább.
December ajtaján vezet az út tovább,
És egyre mostohább és egyre ostobább.

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Íróportrékból nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.

2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.


2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.

A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.

Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.


A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.


Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók.  A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.


A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.


A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.


A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.


A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: Mihalkov György, PIM

 


 

 Fotó: PIM