|
|
|
| Előadó: | ZöldÖvezet |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Csababá H.J. Mester |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Körk’:
Magyar nyelven hadarok, kavarok, akár a haverok maradok,
A keleti peremen haladok, szaladok, rengeteg rímmel aratok,
Itt az új generáció, formáció, szem előtt lebegő perspektíva,
Haladó gondolat, utakat mutat, véget nem érő tapasztalatokra
Támaszkodva, megalapozva, szanaszét szórva országszerte,
A Zöldövezettel előretörve nagy mélységből a felszínre
Csababá:
A felszínen vagyunk, a mélyben kutatunk,
Lírai kőfejtők, rímekben utazunk,
Felszakad a vélemény, felcsendül a dallam,
Ülnek a rímek, remélem hatnak az agyban,
Ha érted, amit mondok, beszéled a nyelvet,
Bírod a hagyományt, min tudós lett a nemzet,
Őrizd meg és ápold, magas szinten műveld,
Mint biztos kezű művész a bőrrel és a tűvel
H.J. Mester::
Konzervatív emberek, konzervatív nézetekkel,
Megakasztják a gépezetet túlhajszolt téveszmékkel,
Erőltetett igazság sovány vigasz
Ha ezt tartod a szemed előtt, veled az élet kibasz
Mert egyetlen szó néha sokkal többet ér,
Mit nem cserélnék el soha semmiért,
20-05 egy újabb évszám,
Egy fokkal feljebb léptünk a minőségi létrán,
A magyar nyelv szépsége, ösztönöz szövegelése,
Ha másra nem is, büszke vagyok erre a képességre
A szavak, a mondatok, mint sötétből fényes alakok,
A betűk, a rímek, én ezekkel aratok
Refrén:
EGY NEMZET, EGY SZÍV, EGY ÉRZÉS, EGY KÍN,
EGY MONDAT, EGY SZÓ, EGY KÉRDÉS, EGY RÍM
Csababá:
Nem maradt másunk, mi az ami közös,
Túl sok az érdek, és mindegyik önös,
De van még valami, ami még egy,
A keret, amit használok, magyar a nyelv,
Induljunk ki ebből, legyen közös a cél,
Egy legyen az irány, és egy legyen a kép,
Ami felé tartunk, amiért küzdünk,
Az első vonalban harcolj te is köztünk
Körk’:
Ritmikusan haladunk a sötét erdő mélye fele,
Bevilágítva az ismeretlent lazán törünk csak előre
Legelőre találtunk, a hip-hop mezején kajáltunk,
Kifejezve ezáltal szól építő jellegű bírálatunk
Kritikáink nem aláznak, sokan mégis beparáznak,
Felfogásunk szó a szájnak, beleférnek, nem bántanak
Kéz a kézben vezethetlek, testedet most elengeded,
Kikapcsol a stresszenzor, ha figyeled a menetemet,
Megérint a zene, figyeld, itt van végre a bal keze
A keleti térség igazi hangja előtted, hát gyere vele
Jól hallottad igen, igen, keleten zajlik az életem,
Bárki bármit gondol rólunk, hallgasd itt a véleményem
H.J. Mester:
Hallgasd meg a véleményt, halld meg a hangot,
Amikor a mikrofont a kezemben tartom,
Hozzád, hozzátok, mi mindenkihez szólunk,
Ha tetszenek a rímeink, dicsérd meg a tollunk,
Összetartás, ez a lényeg, együtt a csapat,
Feneketlen szótengerünk soha el nem apad,
Így erősödik egyre a földalatti brigád,
Mindenki egyért, egy mindenkiért kiáll,
Egy a cél, egy a vér, egy a kéz, egy a száj,
Egy a szó, egy a lét, egy a tét, hát ez a kép
Refrén:
EGY NEMZET, EGY SZÍV, EGY ÉRZÉS, EGY KÍN,
EGY MONDAT, EGY SZÓ, EGY KÉRDÉS, EGY RÍM
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
