|
|
|
/Drezzick/
A pofonok földje befűtött ütni fog a senkiké
A taj kép a vérmezőkön ível át hol húzódik a fejvidék
Neked semmiség nekünk rejtekhely engedd el
Magad nincs nagy megfejtés az csak felhergel
Ki két tűz között vesztegel, hát vesszen el
A Mideastouch nem tesped pár füzetet megfejel
Mondókákkal a túl partra visz gondolákkal
Ismeretét önerőből szerzi minthogy elnyerje tombolával
Szorobánnal számold ki a következő lépésünk
Bár még mi sem sejtjük mi lesz az elvérzésünk
Tárgya nem is rágjuk a szádba
Észhez kapni kár ha nem is vágyunk másra
/Royal/
Belém ivódott fertő, hogy az utcán minden startra kész
Ez „huzzámáel” stílus haggyad, vidéki viselkedés
Mi nem öl meg azt megisszuk, ez ki van má’ jelentve
Itt a senki földje levámol azt mehetsz majd a levesbe
Ezt elintézzük nevetve, bebűntet majd a kényszer
Megfestem a tajképem, te pisálsz szembe széllel
Haver mit kezdjek egy féllel? A sok elbaszott évvel
Mi a könyökömön jön ki, az a fejem viszi széjjel
Magyar beteg éjjel…..nappal legény kint a gáton
Te meg alig látsz a vértől, lesz mi csattan majd a háton
Elhittem mindent a mából, más lesz minden addig várok
Te meg nézzél ki a fejedből, a balhét viszik mások
/Refr. 2x/
Használjuk a tölteléket, ebből lesz kőkemény repp
Csak Ő szegényebb azzal hogy Ő nem ért meg
Mögöttünk csőcselékek, nyújtják a tőrt felétek
Mitől a föld feléled, kiktől nyert kört remélnek
/Royal/
Életforma miaz? egyedek körülvesznek csak nevess
Menekülj ha tudsz te béna, vagy térdelj le és szeress
Keress hasonlót ne temess, ébred az állati ösztön
Ki ad többet többet harmadszor, elrugaszkodom a földtől
Nőttön nő az igény kevesek megengedhetik talán
A ranglétrán még fejjebblépnek, miért van így ez talány
Elég gány, felöltöm negatív maszkomat söpröm félre
Sok hulladékkal ellenben jó bizniszt ütöm nyélbe
hétrőll hétre hátba döfnek, de visszadobtam kővel
Űzött vad a betondzsungelben, meg vagyunk már lőve
Tiszteletet ne adj, nem kell, én elveszem ha kérem
Én már megmondtam ezt régen, csak a saját kapum védem….köcsög
/Drezzick/
Tec halott a depitek pitik vagytok elhihetitek
Az RH primitív megalvad míg csak vetítek
Mint ti csak nekem a mikrofonom is integrált
Belőlem nem veszed ki bár pár tervet internált
A véletlen sértetlen a totem tehát fittyet hány
De vannak mik nem vesznek ki mert minket isten áld
Isten áldjon kisöpörjük a csapnivalót
Hagytuk hogy a csíkszem váljon állandóvá talpig tahó
Tetőtől ledőlök aztán minden mehet előröl
Titeket felőröl a mélabú itt meg beőröl
Pár pakkot majd annyi malátalevet nyel be
Mint a pénzt a félkarú csak itt sem megy hitelbe
/Refr. 2x/
Használjuk a tölteléket, ebből lesz kőkemény repp
Csak Ő szegényebb azzal hogy Ő nem ért meg
Mögöttünk csőcselékek, nyújtják a tőrt felétek
Mitől a föld feléled, kiktől nyert kört remélnek
/Drezzick/
Kalauzollak az ösvényen önkéntes tisztség viselem
Ki ellenem és ki velem a szart kire kenem
Míg ki nem rekedem vagy be csupán incselkedem
A komplexusom tehet róla hogy rátok kiverem
Nem viszem a ramazurit mint egy kamasz a bulin
Alakul a zűrzavar ez számomra a trambulin
A gyönyörhöz feloldoz mi téged leláncol
Gyűlnek a szefósok mitől dől a lelátó
Mi figyelünk ők figyelnek kibeleznek intelmek
Sikk a siker közbe a félresiklott vicces lett
A kis kedvenc meg sliccet le és rápisál
A külvilágra nem tartózkodik ott hol más is áll
/Royal/
Amíg nem szarom le addig ne basztass he
Amíg nem érzed addig ne erőltessed
Ki vagy esve, ez csak játék mégse vezérel a szándék
Sötét sarkok, sikátorok, követlek majd mint az árnyék
Álnnék félre……haver úgyse csaltok lépre
Faszom elegem van abból hogy már ez megy évről-évre
Szólhatna ez névre………mer rácsulázok a tajképre
Sokan mondják, fürdő hagyhatná a parasztkodást végre
Haggyál lógva, élve….meg szakaggyá le mer’ én dolgom
Kinek a fejére szarok, meg a helyzetem hogy oldom
És a reppmezem mé’ hordom, hova tartozom én ezzel
Senki földje senkit nem kímél, csak senki aki stresszel
/Refr. 4x/
Használjuk a tölteléket, ebből lesz kőkemény repp
Csak Ő szegényebb azzal hogy Ő nem ért meg
Mögöttünk csőcselékek, nyújtják a tőrt felétek
Mitől a föld feléled, kiktől nyert kört remélnek
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
