|
|
|
| Előadó: | Mindhalálig /Musical/ |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Elisabeth: Végre győztem én
Halál: Győztem én
Elisabeth: Nagy nap ez?
Halál: Nagy hát
Elisabeth: Megvívtam minden gazság ellen
Halál: Mert én akartam mindig is hogy így legyen
Így működünk mi ketten
Elisabeth: Nem másokért teszem
Halál: Ketten vagyunk
Elisabeth: Jó nekem!
Halál: Még jó!
Elisabeth: Mert végre üdvös útra leltem
Halál: Csak gúnyolódtak rajtad ők de mind legyőzted sorba már, sorsod tiéd!
Elisabeth: Csak dróton függő báb voltam
Ha füttyentettek, táncoltam
De többé nem leszek már bábu én!
Hogyha kell egy tánc, én mindig megmondom kivel
Tőlem függ most már a táncrend, én választok más zenét
Hogyha kell egy tánc, a ritmust én diktálom érzésem szerint
Szemedbe nézek és én mondom meg, meddig még
Halál: Szállj, sötét sirály
Elisabeth: Szállok, csak én
Halál: Csak is én kísérlek téged át az éjben
Elisabeth: És nem vezethet engem senki többé te sem
Már biztos a léptem
Halál: Csak nekem vagy szabad
Elisabeth: Egymagam
Halál: Csak nekem
Elisabeth: Csak én!
Halál: Az ösvényt majd te vágod nékem
Elisabeth: A saját utam járom rég és elszakadtam tőled rég,
Hagyj békén hát!
Halál: Megszerettél engem már, mert szabadság csak nálam vár
És senki rajtam kívül meg nem ért
Együtt: Hogyha kell egy tánc, én mindig megmondom, kivel
Tőlem függ most már a táncrend, én választok más zenét
Hogyha kell egy tánc, a ritmust én diktálom érzésem szerint
Szemedbe nézek és én mondom meg, meddig még
Elisabeth: Érzek épp elég erőt
Halál: Míg gyengeséged érezted, csak addig volt erőd
Elisabeth: Hagyj békén hát
Halál: Hívsz te még engem
Elisabeth: Nem kellesz még nekem így
Halál: Kellem majd meglásd
Elisabeth: Nekem újból bűnös az élet
Halál: Meg kell, hogy gyűlölj újból
Együtt: Hogyha kell egy tánc, mostantól megmondom kivel
Tőlem függ most már a táncrend, én választok más zenét
Hogyha kell egy tánc, a ritmust én szabom meg vágyaim szerint
Szemedbe nézek és én mondom meg meddig még
Hogyha kell egy tánc, csakis én választok partnert immár és nem más!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
