|
|
|
| Előadó: | Fekete Vonat |
|---|---|
| Album: | A Város Másik Oldalán |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 4:04 |
| Szövegírók: |
Fehér Tibor Farkas István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | EMI |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Haj romale, T'aven tume baxhtale!
O kalo zibano akanak gilyabarel
Tumenge variso, shunen athe
Muri semo shukar rakhlyi
Lingrav me tut pe vujici
Kinav tuke, so tu phenes
Zhanel aba o Deloro
So hatyarel muro jilo
Pala tuke sijjel si te shindyol
Refrain
Ta-ta...
Aj Devla so kero, bilako na zhuvo
Aj Devla me mero
Rap
Na phen mange vorba zha numa devorta!
Na xojaba pe mande ke na dav tuke pacha
Avel o romano zibano angláj tut naj lazhavo
O Drago’ne Del te del tuke muro phral
Zor tha sastyipo
Hej adi kaj phirel so kamel e cini sej?
Lingrav tut me khere romnyi kaj e muri
dej beshel
Kamav tut taj nahody pale phen varikaske
Kanak tu mukhestar man atunchi gata hi mange
Pala late aba me dilyavav
Pala late aba me merav
Aj Devla so kero, bilako me na zhuvo
Aj Devla me mero
Refrain
Tumenge avel e romnyi shej (ah)
Biri-bappa bambiri-bappa bambiri-bappa bem (he)
Losarel pe mande o Deloro (o)
Biri-bappa bambiri-bappa bambiri-bappa bom
Te tume kade kamen ame gilyabaras
Te tume akharen, kaj thumende zhas (taj)
Tumenca zhi tehara mulatinas
Le romenge soro ratyi voja keras
Savatone ande ratyi
Nashavav tut pe pashratyi
Aj Devla le so te kerav?
Kade zhanav me te zhuvav
Numa tuke gilyabarav
Ale shej tu manca na dara
Refrain
Ale palamande shej, ke me sam o kalo shavo
Na dar aba numa sikavav tuke variso
Avel o bajo avel o Del taj malavel o choripo
So kero kanak maj bilako me na zhuvo
Lasho muro terno trajo, me te mero akkormaj
Tuke na avo
Romale!
Tume zhanen hoj me sim kamado
Ke avel o kalo zibano kade kamel o Deloro
Refrain (3x)
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
