|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Isten hozott... ...ördög vihet |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy romantikus tahó, egy pali a sok közül
Egy saját kis sztorival a világ elől menekül
Persze volt, hogy remekül mentek a dolgok
Gondoltam egy bort kibontok
Felhívtalak, te átjöttél, szeretkeztünk hajnalig
De nem mondtam, hogy maradj itt,
hagytalak, és te, mint az ördög sugallma szálltál tovább
A haverok jöttek-mentek magam mögött hagytam ezer komát
Az élet lovát azt hittem betöröm hisz' ki, ha én nem?
Mára kétlem, hogy egyáltalán meglelem az istállót
Engem senki nem istápolt: csúfoltak, és lenéztek
Mára ez nem érdek, de emlékem temérdek
És nem ismerek szemérmet az elméletem egyszerű
A szavak halmaza eszköz, de az érték a tett
Mindegy hogy, ki mit mond, ami meggyőz
Csak amit látok, és sajnos, nem amit érzek mögöttem rémek
Ha éjfélt üt az óra kopott lámpám árnyékában
Mintha hangod újra szólna, de a tapasztalat foltja
Csorbítja a jövő fényét mindenki kapott sok élményt
Sok milliárd történet, bennem furcsa érzést kelt
Az éjszaka gyermeke, sokáig gondoltam én vagyok
Ha majd meghalok, követem az angyalokat, de rájöttem, hogy maradnom kell
Megélnem a holnapokat, tegnappá varázsolva e vég nélküli betondzsungelben saját magam kezét fogva
Lopva egy pillanatnyi csendet, ami megment éjről-éjre
Félve járni köztetek fejemben öngyilkos ötletek
A rettegés körbevett cikázva zsigereimben.
Sokszor ölre ment villámként a tudat,
Hogy a múltat, amíg magam előtt gurítom,
Utamon nem hagy repülni, ahogyan álmomban,
Amit keresek, lehet, túl távol van
Pedig fejemben felvázoltan, alapvető szabályok
Hogyha arra járok, ne felejtsek figyelni egy toll, egy zene, meg egy cetli,
És leesik a lényeg körülöttem a lények, barátok,
Ti pedig gyermekeim, hiszen magam fia nem lehetek
Először nevetek, hogy nem érted
De te kérted, hogy mondjam el az éjszaka kölyke te vagy
És én állok mögötte, maga az éj, de nem kell, hogy félj, nem bántalak
Úgyis majd rám szakad, a hajnal a naptól elfordulok szomorkás arccal
És kivárom az alkonyom, hiszen sarjaim nem hajthatom
Ez az én kis börtönöm téged is rabul ejt
Szökni nem tudsz, így marad ez örökkön-örökkön-örökké
Ez az én kis börtönöm, dráma kevés humorral így marad ez örökkön...
Ref (2X)
A végtelen szült engem,
Az éjszaka felnevelt.
Ébredni nem merek,
Pedig meglehet,
Hogy az emberek,
Nem is ördögök,
De félek, hogy eltemet..
Viszem a balhét Feri bűnbaknak perfekt példány
Körülöttem sokszor volt jó pár szép lány
Velük jött a szerelem, és az ármány a vécében márvány
A pénz fura lencse, mindent torzító látvány,
Mint a cigiben a kátrány
Szavaim közt a rímek melyeket egy dögös beat gyújt meg
És parázslik hajnalig azt hittem, nincs semmim
De rájöttem, hogy a Hit és a Becsület minden akadályt leküzdhet
Bár merre indulsz, bármikor szard le bárki, bármit szól
A te életed, te éled én meg az enyém
Mindenkinek ott van a szarv a fején a sorstól
Mikor az ördög receptjébe kóstol a vándor
Ezzel eleinte senki nem számol, a lelkiismeret kezdetben rád szól
Aztán a cinkosoddá válik, hamis kéjjel pártol
Százból vagy ezerből, mindegy halálodig keresed az értelmét a létnek
Az éjben a fények, ahogy a minta a terítőn
Talán kaphatsz pár tippet Feritől,
Ennyitől még nem lesz bajod
Csupán kis adagot árulok
De maradj még, hisz' pár sarok, és otthon vagy viszont az élet, nem hagy több időt
Mint egy kinőtt ruha csupán emlékeket támaszt fel
Rettegéssel áraszt el a sokadik felvonás
Mindig más a bevezető, de ugyanaz a tárgyalás és a befejezés
Akár a lefejezés nekem az élet nem mesés kirándulás
Hanem egy dráma, kevés humorral
Ironikus paródia nekem mindegy, hogy kupleráj, vagy a parókia
Csak az eredmény nyom a latba én sokak szerint sokszor bamba vagyok
Közben csak jár az agyam, mint a motor, ami ezer év után, és értéket kotor
A kosz alól, mely mára a megszokott atmoszféra mindenki fél a haláltól
Ez érthető, a fejed felett, mint a tető a házon
Pár gondolat, mely megmozgat
Valamit, mi talán már elaludt (yo)
Mi feladatul ezt kaptuk: egy dráma kevés humorral mi feladatul ezt kaptuk...
Ref (2X)
A végtelen szült engem,
Az éjszaka felnevelt.
Ébredni nem merek,
Pedig meglehet,
Hogy az emberek,
Nem is ördögök,
De félek, hogy eltemet..
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
