dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
A Szépség és a Szörnyeteg (musical): Szépség és a Szörny

A Szépség és a Szörnyeteg (musical) - Szépség és a Szörny

off off off off off
Album: nincs kép
Előadó: A Szépség és a Szörnyeteg (musical)
Album: Keressük!
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Alan Menken
Kiadó: Keressük!
Stílus: Musical
Címkék: feldolgozás [+]
Miről szól a(z) 'Szépség és a Szörny' dalszöveg ?
Az ősi monda a múlt és a jövő összefonódásáról, a változás szükségességéről szól, melyben a Szépség és a Szörny találkozása különös pillanatot teremt. A történetben a hátrány előnnyé válik, a félelem pedig csodákban nyilvánul meg. A keserédes dal a nap fényében ragyog, amely megváltó erőt és reményt hordoz. Az ősi monda végül arra vár, hogy a Szépség és a Szörny egymásra találjanak. Az összefoglaló üzenete, hogy a múlt és a jövő együtt szárnyra kap, és a változás elkerülhetetlen része az életünknek.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 11, összesen 57983 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Szépség és a Szörny

Ősi monda szól:
Tiszta és való
Két sors,rögös út,
Összeér a múlt,
S olvad már a hó.

Furcsa pillanat:
Hátrányból előny,
Lelkük megremeg,
Két ijedt gyermek:
Szépség és a Szörny.

Vannak még csodák,
Félre mind a bút.
Ragyog már a nap
És együtt szárnyra kap
Jövő és a múlt.

Vannak még csodák,
Félre mind a bút.
Ragyog már a nap
És együtt szárnyra kap
Jövő és a múlt.

Ősi monda száll:
Vén,mint az idő.
Keserédes dal,
Változást akar,
Megváltó erő.

Kelj föl drága nap,
Kelj föl drága nap!
Áradj fényözön!
Ősi monda vár,
Párra hogy talál
Szépség és a Szörny?
Ősi monda száll,
Egymásra talál
Szépség és a Szörny.

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

PIM70: A tárgyak társasága – írók gyűjteményei a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór sétapálcáitól Lázár Ervin nyakkendőgyűjteményéig


Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?


A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.


A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.




A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.




A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.




A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.


A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.


Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.




A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.


A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.


A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM


Fotók: PIM

 

Teljes változat   Teljes változat