|
|
|
| Előadó: | Emil.Rulez! |
|---|---|
| Album: | Zanga!Zanga |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 3:37 |
| Szövegírók: |
Hegyi György Kisvári Ferenc |
|
Hajós András Faltay Csaba |
|
| Kiadó: | Twelvetones Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
És mostanra tényleg nem maradt semmi
se arc se hang bár még el lehet menni
a szenvedés felé vagy a diliházba
vagy a parlament elé zászlót rázva
Ahol jártunk már oda megint minek
hisz elmondtuk már mindenkinek
és megvolt már az az íróasztal
ami sokakat örökre ott marasztal
Megvolt már a panaszkodás is
a fiatal, erős meg a pocakos bácsis
zsörtölődés a világ miatt
pedig az csak a kocsmában divat
Lentről fent a jobb - csúszómászó
fentről bal a lent - csúszómászó
lentről jobb a bal - csúszómászó
fentről lent a jobb -- csúszómászó
Elegáns viccek meg értelmiségi
vívódások csak megannyi régi
kabát mind, amit magunkra húzva
a szélnek háttal repít a csúszda
És a csúszda alján van egy kis homok
a homokban csikkek, formák meg nyomok
és a seggünkre esve szemléljük: nahát
csak elszakadt ez az újabb kabát
A boltban van még vagy másik ezer
és kifizetni sem túl nagy teher
de holnap lesz az a nap, amikor végül
elindulunk majd kabát nélkül
Lentről fent a jobb - csúszómászó...
A csúszdán fel, a széllel szemben
de erre a világ szeme sem rebben
nahát, micsoda trükk ez megint
a homok a hátunkra mélán tekint
Aztán egyre kisebbeknek látszunk
ahogy kabát nélkül csak egyre mászunk
nem lesz senki, aki értené
miért megyünk ott felfelé
Pedig a csúszda értelme éppen az
ha a létrán mész, fent nem maradsz
mert utánad is jönnek többen fel
előbb vagy utóbb csúsznod kell
Hát mostanra tényleg nem maradt semmi
csak annyi, hogy nem kell a csúszdára menni
annak, aki repülni szeret
a hinta meg a híd a kedvence lehet
Lentről fent a jobb - csúszómászó...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
