dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Unique: Én

Unique - Én

off off off off off
Más világ
Előadó: Unique
Album: Más világ
Megjelenés: 2006
Hossz: 4:54
Szövegírók: Ferbár Zsolt
Zeneszerzők: Kovacsics Ádám
Kiadó: Magneoton
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Miről szól a(z) 'Én' dalszöveg ?
A szöveg egy intenzív érzelmi kapcsolatról szól, ahol a beszélő nem kérte, hogy a másik fél harcoljon érte, és nem akarja, hogy ő legyen a másik minden. A beszélő arra kéri a másikat, hogy menjen el, mert úgy érzi, hogy csak a végzete lenne, még ha ez fájdalmas is. A versben a tűz és a vér használata a szenvedélyt és az intenzív érzelmeket szimbolizálja. A beszélő azt kéri a másiktól, hogy ne akarja őt mindenként látni, és inkább legyen csak egy halvány, messzi fény. A végén a beszélő nyomatékosítja, hogy ő csak önmaga, senki más.
Nyomj egy like-ot ha tetszik ez a rovat!
Megtekintve: Ma 7, összesen 55704 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Én

Kéz kezeidben
Vér ereidben
Nem kértem, hogy harcolj értem
Hogy én legyek csak
Én és senki...

...más így az érzés
Új még a kérdés
Ha elüldözlek elkergetlek
Kell-e mégis
Jobban mindennél?

Számon kérheted holnaptól minden bűnömet
Mert el kell menj, nem féltelek
Csak a végzeted lennék
Fájhat a gondolat, így többé biztos nem marad
Mert el kell menj, nem féltelek
Csak a végzeted lennék
Én

Tűz szemeidben
Ég lángol bennem
Égjen el most minden tőled
Én vagyok csak
Én és senki...

...más álmod nincsen?
Ne légy körülöttem
Inkább halvány messzi fény végre
Ne akard azt, hogy
Én legyek minden

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

Íróportrékból nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.

2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.


2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.

A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.

Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.


A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.


Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók.  A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.


A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.


A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.


A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.


A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: Mihalkov György, PIM

 


 

 Fotó: PIM