|
|
|
| Előadó: | Animal Cannibals |
|---|---|
| Album: | Reggel, délben, este |
| Megjelenés: | 1996 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deseő Balázs Dósa Richárd Koller László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Érzem, eljön az az idő egyszer,
Mikor nem nekem csörög a vekker.
Reggel felkel, aki akar, csak engem hagyjon,
Buliba\' voltunk tegnap, úgyhogy legalább délig alszom.
Még a szoba forog velem, és a fejem fáj,
Ha nem akarsz egy kokit, akkor nem piszkálj!
- Na jó, állj! - Kérlek, nyugodj le,
Huppanj bele te is egy nagy fotelbe,
Dőlj hátra, és élvezd a csendet,
Hagyd ott a ruhámat, és ne csinálj most rendet,
Csak ülj ide mellém az ágyba!
Nem kell más, csak egy párna. Na!
És ha már itt vagy, kérlek, ne szólj, s ne kérdezz,
Azt akarom, hogy az egész testeddel érezd,
Ahogy odakint a maradak keresik a fákat,
És a kedvünkért ma reggel halkabban szállnak.
Nem úgy, mint a nap, amíg felkel,
Mert neki bizony fel kell,
A sötétítő függöny mögül nem érdekel,
Csak fekszünk és a gondolatok messze járnak,
Ezen a lusta reggelen, mert ez a vasárnap.
R. ||: Ez egy vasárnap reggel,
Ilyen egy vasárnap reggel. :||
2. Csak fekszem, és zsibbadok az ágyban,
Tetőtől talpig csíkos pizsamában,
Csak bambulok, és tuti, hogy ma nem kelek fel,
Hogy hány óra van, az most engem nem érdekel,
Hiszen vasárnap van, a napocska meg ragyog,
A hasamat süti, de én nem moccanok,
Csak tespedek, és semmire sem figyelek,
Azt hiszem, ma egész nap pihenek.
Jó volt a hétfő, a kedd, a szerda, meg a péntek,
A csütörtök, a szombat, de most vége van a hétnek,
Az ajtót bezárom, és nem bánom,
Ha elkerül ma minden barátom,
Hiába csöng a telefon, én biztos nem veszem fel,
Arra való ez a nap, hogy pihizzen az ember,
Ha visszaalszom, nem kelek fel,
Nálam késő estig tart a vasárnap reggel.
R.
3. Elmúlt a vasárnap, de semmi baj,
Csak egy dolog van, ami éltet a héten majd,
Hogy eljön ez a nap, és újra ez a reggel,
Egész nap csak reménykedem, hogy nem telik el,
Fejemre húzom a paplanomat,
Próbálom elfelejteni a hétköznapokat,
Mert ez a nap az, ami nekem erőt ad,
Ilyenkor te sem dolgozol, hogyha velem vagy,
Mert nem zsákmányolhatod ki a testedet,
Itt az idő, hogy minden munkád félretedd,
És pihenj addig, ameddig lehet, mert félő,
Hogy hamar elmúlik a vasárnap, és jön a hétfő.
R., R., R.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
