|
|
|
| Előadó: | Day vs. Mil |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pintér Mihály Day |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. versszak
Elmúló illatfelhő terjeng a szagban
Puha bársonyos zajban sem hallak már
Felfordult lélek csonkán üzeni a fénynek,
valahol szikráztam én is valahol még sem.
Refrén(2x)
Valahol él még a valaha,
Ha valaki dúdolja
Szemében süvít,
hogy érzi a létet
De valamikor ő is eltévedt.
Mielőtt meghalok tuti szívok egy kis zöldet
Behunyom a szememet és elhagyom a Földet.
Nem vár rám a mennyország tudom, hogy ez kamu
Miután elmegyünk baszd meg, nem marad csak hamu.
Jól játsszuk a szerepünket ez a mi darabunk
És főszerepben vagyunk tudod, amíg meg nem halunk.
Sohase állunk meg mindig még többet akarunk
közben olyan a fantáziánk hogy elszégyelljük magunk.
A társadalom szüli meg a betegeket, a pedofilt az emberevő szörnyeteget
A nekrofilt aki az átlaggal keveredett, közben rájött, hogy imádja a tetemeket.
A majomtól az ember már tetemes előnyre tett szert de a felfogása gyerekes.
Emeld fel a feneked a székről nem ismered a lelkiismeretedet csak képről.
Nézz föl az égre, egyszer majd mindannyian ott leszünk, mindent megbocsájtunk és mindenkivel jót teszünk.
Mert eddig nem volt eszünk, háborúztunk pedig tudtuk hogy elveszünk.
Levesszük a jelmezünk végre,csak magunkban bízunk nem borulunk térdre, nem borulunk térdre. (nem borulunk térdre)
Refrén (2x)
Valahol él a valaha,
Ha valaki dúdolja
Szemében süvít,
hogy érzi a létet
De valamikor ő is eltévedt.
Elvesztettem barátokat hitet meg a reményt, de ameddig én élek sose játszom meg a keményt
Utálom az összes olyan személytelen személyt, aki nem vágja le hogy amiben él az szemét.
Itt vagyok az albumommal, olyan mint egy regény, a sztorik olyanok amiket te is tuti megélsz.
Nem kamuzunk semmit tudod így kerek az egész
Háromszor is gondolt át hogy ki a fasszal zenélsz.
Ki az aki spanol közben hátat mögött lenéz
Nem az a megoldás hogy az első ajtón bemész.
Megbékéltem én itt élek, de nekem ez már kevés
A melóm miatt mindig szar a reggel korán kelés. vágod?
Nekem már minden tervem merész
Te is döntsd el végre hogy merre mész mert nem érsz a célba
Csak az számít amit elérsz
Ha már fent vagy a magasban akkor hülye vagy ha lemész.
Refrén (2x)
Majd fellel, körbenézel apró csillagokon lépked
akár szárnyal bele a mába
a tudat hatalmában ébred újra és újra.
Refrén (2x)
- Azt hiszem 2016-ban, még jóval az előző lemezem (You And The World) megjelenése előtt jött az ötlet, hogy a következő album miről fog szólni. Elkezdtem dalokat írni azokról a helyekről ahová eddigi életem során fújt a szél és fontos helyszínei voltak ennek a Kalandnak, aminek mostanra 34 éve, hogy részese vagyok - fogalmazott Gery.
A most megjelent dal és klip a #Budapest150-re készült. Egy pörgős, néhol abszurd sztori, Budapest legszebb részeivel.
A Budapest Dal II. szövegét itt találjátok.
- A Budapest Dal egy igazi nyárindító szám, a legfrissebb lemezemről, a The Journey-ről. Készítettünk hozzá egy sztoris klipet, a Színház- És- Filmművészeti Egyetem támogatásával. Sok országban megfordultam az elmúlt 10 évben. A the Journey lemez ezeket az éveket foglalja össze.
Amikor az ember külföldön él, sok az új élmény… de jó esetben mindig van azért valamilyen szintű honvágy az emberben. Nekem a barátok, csald és a kultúra ami a nyelvet is magába foglalja hiànyoztak nagyon. Más a nyelv, más a közeg mások még a poénok is… ez jó, de egy idő után valami hiányzik. A BUDAPEST DAL valami kis ízelítőt és életerzést ad, amire örömmel kacsint vissza az ember, bármerre is jár a világban - részletezte az előadó.
Riba Gery további dalszövegei itt.
A ‘ THE JOURNEY’ LP-ről
Személyes ihletettségű a rajta szereplő összes dal. A koncepció pedig, hogy a dalok többsège egy-egy helyről szól, ami közel áll a szívemhez és ahol volt szerencsém élni rövidebb vagy hosszabb ideig. Így van dal, ami a Norvégiában eltöltött időszakomat dolgozza fel, egy másik szól az angliai Bristol városáról, egy harmadik pedig Amerikai élményeimet meséli el.
Riba Gery további dalait itt tudjátok meghallgatni.
Fotó: Riba Gery
