|
|
|
Yo,
Régen tényleg teljesen más volt, még volt családi kép,
nappal kirándulás, este tanulás és délben a közös ebéd.
Tudtam, ha valamit szeretnék magamnak elég, ha elképzelem,
tökéletes volt otthon minden, ezért az utca nem érdekelt.
Írtam verseket zseblámpával a takaró alatt éjjel.
Hittem, hogy ami egyszer megköttetett, azt semmi nem bonthatja széjjel.
Láttam, hogy nem egyszerű nektek sem, de gondoltam majd az idő
midenre megoldást hoz végül és a problémákon túl lő.
Mígnem kiderült az apa szerep nem az "apa szeret"-re épül,
és hogy tényleg csak majd anya szeret és ő nevel fel majd végül egyedül,
mint egy óriási védőfal, ami gyerekek köré épült.
Veled a legrosszabb pillanat is kéz a kézben egyből kiszépült.
Hiába minden probléma, amíg Te az erőd felett adtad
meg, amit ilyen helyzetben csakis adni lehet.
Neked köszönhetem e sorokat és hogy láthatom ami szép,
Tőled kaptam te elveszett gyermeked kitűnő életét...
[Refrén]
Mikor életek siklanak ki, vagy családok szakadnak szét,
mikor szülők elválnak vagy meghalnak és te gyermekként ott maradsz még,
akkor mikor barátok pótolják azt amit pótolni nem lehet,
akkor értettük meg végül, mint mikor mi lettünk elveszett gyermekek...
Lepergett pár hónap és én egy rossz társaságban azt hittem,
itt leltem rá a jóra, talán mert engem is végre valahol vártak.
Mint mikor megáll az óra és úgy érzed, hogy minden megáll,
úgy leltem rá a szóra, de lehet, hogy végül csak a szó lelt rám.
Jó pár évig csak a srácok, velük láttam meg az utca arcát.
Sokat közölük alig látok, mert valamiért épp bevarrták,
minden tettük mögött átok, de ezt nem ők választották,
ők csak épp rossz helyen voltak, mikor a jóknak járó szerepeket osztották.
Aztán hirtelen megfordult minden, és egyszer csak ott álltatok Ti,
akikre a mai napig úgy gondolok, mint igaz barátaim.
Óó én érzem még mindig, hogy össze kötnek a szálai,
ez egy örök fogadalom közöttünk, pedig soha senki sem mondta ki.
Bárhova nézek, ezt látom az arcokban a szemekben,
ezt érzem az illatokban; az utcán, a játszótereken
ezt látom, ettől szorul össze a szívem minden játékteremben,
és ha magamra gondolnék mindig, akkor is ti juttok folyton az eszembe...
[Refrén]
Mikor életek siklanak ki, vagy családok szakadnak szét,
mikor szülők elválnak vagy meghalnak és te gyermekként ott maradsz még,
akkor mikor barátok pótolják azt amit pótolni nem lehet,
akkor értettük meg végül, mint mikor mi lettünk elveszett gyermekek...
Menetelnek a gondolatok az agyamban nap mint nap,
és a szemem akár egy fényképező, fényképeket kattintgat.
Amit megörökítek a szememmel, az amit senki sem vehet el,
és így élhetnek tovább örökké bennem az elveszett gyermekek.
Amit belül tartok, mi voltunk, hogyan is engedhetném el,
nekem már csak ez maradt, nem adom, fogom mindkét kezemmel.
Én abban élek amit a múlt adott, nem bírok a jelennel,
úgy érzem tovább nem küzdhetek a könnyel a szememben.
Én minden nap átrágom, hogy végül is mi történt,
és én minden nap csak várom, hogy végre rám csörögjél.
Jól tudom, hogy te is pont ezt várod, én nem hívlak, de ettől még
hidd el, hogy én is sajnálom, de kettőnk közül ki az, ki eltűnt rég?
A mai napig nem bánom bármit is léptem az életben,
és tudom, hogy neked is néha ártottam és sokszor tévedtem.
Hiszem, hogy bármi is legyen a lépés, amit a sors következőként szán,
belül ugyanott meglesz mindig a szobában egy magában pityergő srác...
[Refrén]
Mikor életek siklanak ki, vagy családok szakadnak szét,
mikor szülők elválnak vagy meghalnak és te gyermekként ott maradsz még,
akkor mikor barátok pótolják azt amit pótolni nem lehet,
akkor értettük meg végül, mint mikor mi lettünk elveszett gyermekek...
[Refrén]
Mikor életek siklanak ki, vagy családok szakadnak szét,
mikor szülők elválnak vagy meghalnak és te gyermekként ott maradsz még,
akkor mikor barátok pótolják azt amit pótolni nem lehet,
akkor értettük meg végül, mint mikor mi lettünk elveszett gyermekek...
Hosszan tartó betegség után, 41 évesen, péntek hajnalban elhunyt Tompos Kátya Jászai Mari- és Junior Prima díjas színművész, énekes - tudatta a család és Tompos Kátya menedzsmentje.
- "Mély fájdalommal tudatjuk veletek, hogy hosszan tartó betegség után Tompos Kátya Jászai Mari és Junior Prima-díjas színésznő, énekesnő ma hajnalban elhunyt, békésen távozott családja körében. Nagyon sokat jelentett számára, hogy betegsége hírére az ország egy emberként mozdult meg és fejezte ki támogatását valamilyen formában, ez a szeretet erőt adott neki és reménnyel töltötte ki utolsó heteit" - írták.
Tompos Kátya 1983. március 13-án született Budapesten. Édesanyja orosz származású. Gimnazista korában néhány évig Földessy Margit stúdiójába járt. 2001 és 2005 között a Színház és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakára járt. 2004-ben Edith Piaf Mylord című dalával megnyerte a színművészeti egyetem dalversenyét. Az egyetem elvégzése után 2005-2007-ben a József Attila Színház tagja volt, majd 2007-2008-ban a Bárka Színházban szerepelt. 2008 és 2018 között a Nemzeti Színház tagja volt. Országos ismeretségre tett szert a Vacka Rádió folytatásos mese hangjáték főszerepével.
Énekes szerepei is különösen figyelemreméltóak
Fellépett többek között Goran Bregoviccsal, a Budapest Klezmer Banddel, Hrutka Róberttel, valamint a Söndörgő zenekarral Indiában is. 2013 novemberében Keresztül Európán címmel jelent meg első szólólemeze, amely varázslatos zenei utazás Angliától Oroszországig, angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven énekelt dalok.
Tompos Kátya több filmben is főszerepet játszott, látható volt a Valami Amerika 2-ben (2008), Poligamyban (2009), a Köntörfalakban (2010), Nőm, nejem, csajomban (2012), Coming outban (2013), Valami Amerika 3-ban (2018) vagy például a Most van most című filmben (2019).
Munkásságát 2005-ben Máthé Erzsi-díjjal ismerték el. 2007-ben a Bárka Színházban a legjobb színésznő közönségdíját nyerte el. 2009-ben Gundel Művészeti Díjjal, 2010-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki. 2014-ben Jászai Mari-díjat kapott. 2019-ben átvehette a Vidor fesztivál legjobb női szereplőjének díját a Varsói melódia címszerepéért.
Tompos Kátya külföldi gyógykezelésének finanszírozására gyűjtést, jótékonysági aukciót, koncertet, gálaestet is szerveztek, az összegyűlt összeg sorsáról később intézkednek.
Fotó: Tompos Kátya Facebook
