|
|
|
| Előadó: | Méhek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Méhes Csaba Hargitai Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.:
Ez a szerencse dal most teneked szól,
Hát fogadd a szívedbe, s tanuld meg jól!
Már tízszer bejárta a földgolyót,
A járműve mindig a szeretet volt,
A segítőkészség a motorja,
A humanitás meg a kuplungja,
A gázpedálja a bocsánat,
A fékje pedig a jóakarat.
Figyelj jól és nyisd ki a füled,
Örömhírt hoztunk mindenkinek,
Aki úgy gondolja, hogy az életébe'
Szüksége van némi szerencsére.
Ez egy ősrégi nepáli szerencse-mantra,
Tíz éve indult a hosszú kalandra.
Azt kérdezed, hogy milyen tájról:
Nanáhogypersze, hogy Amerikából.
Az úgy történt, hogy Mr. Krikett
éppen kukoricapelyhet evett,
És közben a dobozát nézegette,
Amire reklám gyanánt egy nyúl volt festve.
Egyszer csak - hupszli-mupszli -
Rákacsintott a reklámnyuszi,
Majd leugrott a dobozról és azon nyomban
Ezt énekelte öt szólamban:
Refr.:
Miután végeszakadt a dalnak,
Mr. Krikett nekidőlt a falnak,
És sírni kezdett, mert ilyen szép dalt
Egész életébe' nem tapasztalt.
De nem sokára jobb lett a kedve,
Mer' a reklámnyuszkó kijelentette,
Hogy az imént hallott szerencsenóta
Szerencsét oszt már tíz év óta.
Ha megtanulod és tíz embernek
Tíz órán belül elénekeled,
Szerencse ér majd megláthatod,
Akkor is, hogyha nem akarod.
De viszont hogyha nem így cselekszel,
Egész biztos, hogy megbetegszel,
Vagy más természetű tragikus dolog
Történik veled - nem gondolod?
Refr.
Mr. Krikett nem tétovázott,
Abban a percben munkához látott.
Olyan ügyes volt, hogy tíz óra múlva
Egész New York a dalt dúdolta!
Úgy döntött, hogy másnap nyit
Egy Szerencsenóta Agency-t.
És azóta van mit aprítani a tejbe,
Mer' sose fogy el a kukoricapelyhe!
Szabó Péter budapesti lakos
Tudta a dalt, de nem volt okos.
Tíz óra eltelt és nem adta tova,
S a szájában megpuhult valamennyi foga.
De megbánta a mulasztását,
És megtanította negyven társát,
Rögtön szerencse érte a Pétert:
Nyert egy kamion pépes ételt!
Nóném Béla rosszul tette,
Hogy a Szerencsedalt nem terjesztette:
Rögtön összeomlott a háza,
Meg le is égett, aztán nem találta.
Másnap elhunyt a felesége
Az anyósa, meg a nénikéje,
A nagypapája, a nagymamája,
Végül pedig a papagája.
Megcsóválta a fejét a Béla,
"Ennek má" a fele se tréfa!
Mosmá' valamit tenni kéne,
Mielőtt valami baj történne!"
Bement egy zsúfolt étterembe,
És a Szerencsedalt elénekelte.
Megfogta ezzel Fortuna lábát,
Nyert a Bingón egy álló lámpát!
Refr., Refr., Refr., Refr.,
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
